A nagy vállalkozások sorába tartozik a Bebbi-Colombo űrszonda felküldése 2013-ban a Merkúrra, majd 2015-ben a Solar Orbiter látogat el a Naphoz. A tudományos közösségnek vannak javaslatai a Jupiterre vonatkozóan, valamint egy aszteroida felszínének tanulmányozására, lehozott minták révén. Felmerült a Szaturnuszra való visszatérés, a Titánra való leszállás gondolata is.

A jelenleg folyamatban lévő missziók közül a fizikus kiemelte a Mars Expresst, amelynek felszerelése lehetővé teszi az altalaj és a felszín, a talaj és az atmoszféra, az atmoszféra és a szél kölcsönhatásának egyidejű tanulmányozását. Dolgozik a Vénusz-misszió is, amely termikus térképeket készít a planétáról és amelynek alapvető célja a felhők, a széndioxid és a víz kölcsönhatásának megértése az üvegház-hatás összefüggésében. Az álom a Vénusz aktív vulkánjainak felderítése.

Az ESA segít távoli országoknak is az űrkutatásban. Együttműködik például Indiával a Chandraian I. misszióban, készül egy megállapodása Kínával a Cheng El-nek elnevezett első Hold-küldetéssel kapcsolatban és valószínűleg Japánnal is együtt dolgozik majd.

A Hold-kutatás kapcsán Coradini kifejtette, hogy nem ért egyet azzal az amerikai állásponttal, mely szerint állandó Holdbázis létrehozására van szükség, és csak utána kell meghatározni, hogy mit kutassanak ott. Véleménye szerint először meg kell határozni a Hold-kutatással kapcsolatos tudományos célokat. Nem véletlenül született meg 1984-ben egy nemzetközi egyezmény, amelyet ugyan az USA nem írt alá, de amely kimondja: a Holdat ugyanúgy kell kezelni, mint az Antarktiszt, védeni kell és nem szabad kereskedelmileg kihasználni. Az amerikai űrügynökség, a NASA Hold-programja ezt nem tartja tiszteletben.

A Hold és fejlődése tanulmányozásához nincs szükség Hold-bázisra, sőt ez rendkívül káros lenne, mert eltüntetné a legutóbbi 3 milliárd év geológiai történetét, ha az építéshez használt exkavátorokkal dúlnák fel - mondja a fizikus.

Arra a kérdésre, hogy hogyan kellene akkor kutatni a Holdat, Coradini azt válaszolta: védeni kell, legalább addig, amíg nincs válasz a kialakulására, és ez benne van az altalaj első rétegeiben. Ha már Földön kívüli bázist akarnak, inkább a Marsot kellene választani, amelynek van atmoszférája, és amelyet lakhatóvá lehet tenni. A Hold szennyezése után is lakhatatlan marad, míg a Mars az a planéta, amelyen a Földön kívül a legkedvezőbbek lehetnek az életfeltételek.