A nyelvtanulás a madaraknál is előny

Ez az első alkalom, hogy a természetben ilyen kifinomult hallgatózást figyeltek meg. A csuszkák a fekete sapkás barátcinegék riadót fújó hívásait veszik, amikor ezen utóbbiakat baglyok fenyegetik. A cinegék jelei nyilvánvalóan komoly jelentést hordoznak a faj egyedei számára, ám az emberi fül esetén a cinegék riadói nagyon hasonlóan hangzanak. A csuszkák ugyanakkor olyan módszereket fejlesztettek ki, melyekkel meg tudják határozni, hogy a cinegéket törpekuvikok – melyek komoly fenyegetést jelentenek az apró madarakra – vagy nagyobb, amerikai uhuk fenyegetik, melyek az apróbb madarakat ritkábban támadják meg. (fotó: Christopher Templeton)

Christopher Templeton és Erick Greene kutatók a kísérlet során hangszórókat helyeztek el azon fáknál, melyeket gyakran látogatják a csuszkák, majd a barátcinegék kétféle riasztójeleit játszották le nekik. A csuszkák sokkal idegesebbek lettek, amikor a hangszórók a törpekuvikokra figyelmeztető jelzést adták le, megközelítették a hangszórót és megtámadták azt. Ezen támadó viselkedés talán öngyilkosságnak tűnhet, ám mégis segít elűzni a ragadozót, így az nem tud meglepetésszerűen lecsapni.

Amikor a barátcinege hívások a törpekuvikra figyelmeztettek, a csuszkák ostroma sokkal intenzívebb lett, jobban megközelítették a hangszórókat, többet csiviteltek és több időt töltöttek az ostommal, mint az amerikai uhukra figyelmeztető hívások esetén. Templeton szerint a csuszkák talán képesek különbséget tenni olyan finom jellegzetességek között, mint a különböző szótagok idejének hossza és időzítése. A kutató szerint a vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy megmutatja, mennyi minden van a természetben, melynek nem vagyunk tudatában.

Charles Eldermire ornitológus szerint a tanulmány igen érdekes, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy nem derül ki, a csuszkák a kódolt információra, vagy csak a hívás intenzitására reagálnak-e, közölte a hirado.hu.