Kovács Ági is bekerült a magyar doppingtörténelembe
Kovács Ági, Sydney olimpiai bajnok mellúszója október 30-án egy előre be nem jelentett doppingellenőrzésen nem tudott elegendő mintát produkálni, és a további mintaszolgáltatást írásban megtagadta. Ági ezzel doppingvétséget követett el, így neve bekerül a
2007. november 13. kedd 10:56 - Pór Károly
Pisi helyett Roger Moore - 2007 Kovács Ágnes október 30-án versenyen kívüli, előre be nem jelentett doppingellenőrzés során 25 ml mennyiségű mintát szolgáltatott, mely az előírt minimummennyiséget (75 ml) nem érte el, és doppingellenőrzés céljából nem volt elfogadható. Ezt követően a további mintaszolgáltatást a sportoló hivatalos elfoglaltságára hivatkozva megtagadta, és a megtagadás tényét írásban elismerte. A versenyző abban a hiszemben távozott a Kőér utcai uszodából, hogy aláírva a papírokat semmi problémája nem lesz belőle, s a mintát később is pótolhatja.
A távozását az úszónő azzal magyarázta, hogy sietnie kellett, mivel az UNICEF-et képviselő Roger Moore-ral volt hivatalos találkozója, mert a szervezet felkérte, hogy legyen a szervezet magyarországi követe. Kovács később elmondta: ő kérte az ellenőröket, hogy kísérjék el programjára, de az ellenőrök azzal távoztak, hogy a közeljövőben visszajönnek újabb doppingvizsgálatra. Ehhez képest a Magyar Antidopping Csoport (MACS) feljelentette őt, és fegyelmi eljárást indíttatott. "Nem tagadtam meg a doppingvizsgálatot, együttműködtem, félrevezettek az ellenőrök" - mondta Kovács Ágnes a Nap-keltében. "Szégyelljék magukat, megbíztam bennük, félrevezettek" - sírta el magát az úszó. A helyzet az, hogy a szabályok világosan előírják, mennyi mintát kell produkálni egy ellenőrzésen, és az is le van fektetve, hogy amennyiben ezt nem teljesíti a sportoló és aláír egy nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy megtagadta mintavételt, akkor doppingvétséget követ el. Ezt követően pedig már nincs visszaút, még akkor sem, ha utólag a sportoló negatív mintát produkál, ahogy ezt Ági meg is tette (igaz ennek még nincs meg az eredménye, de az elmúlt évek alapján nincs okunk kételkedni Ági tisztaságában).
További doppingoláson ért magyar sportolók a közelmúltból
Likerecz Attila súlyemelő - két év eltiltás
Divós Katalin atléta - két év eltiltás
Varga Zsolt vízilabdázó - egy hónap eltiltás
Szekeres Judit atléta - két év eltiltás
Dobos Gábor atléta - két év eltiltás
Varga Roland atléta - figyelmeztetés
Kerekes Zsombor futballista - három hónap eltiltás
Hercegfalvi Zoltán futballista - egy év eltiltás
Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője a doppingellenőrök egybehangzóan állítására azonban cáfolta, hogy Kovács Ágnes azt kérte, kísérjék el későbbi mintaadás céljából. Ennek a dokumentumokban sincs nyoma, és az sem derült ki, hogy hová volt hivatalos az úszónő. Tiszeker elmondta: „Mi nem nyomozó hatóság vagyunk, ha a sportoló távozik a mintavételről, s erről nyilatkozik, nem tartozik ránk, miért és hova megy el.” A MACS vezetője azt is cáfolta, hogy az ellenőrök a mintaadás megtagadását tartalmazó papírok aláírása után azzal nyugtatták volna Kovács Ágnest, hogy nem lesz semmi baj.
Az esettel kapcsolatban a Magyar Úszó Szövetség (MUSZ) elnöke, Gyárfás Tamás megerősítette, hogy az ellenőrök azt a benyomást keltették Ágiban, hogy nyugodtan elmehet Roger Moore-hoz, elég, ha utóbb pótolja a mintaadást. Gyárfás hozzátette, hogy az ellenőrök szabályszerűen jártak el, még ha nem is voltak teljesen korrektek. Összegezve a történteket elmondhatjuk, hogy az olimpiai- világ- és Európa bajnok úszó nem sok mindenben reménykedhet, ugyanis a zérótolerancia elve szerint minden doppingvétséget elkövető sportoló kétéves eltiltásra számíthat, akkor is ha a doppingolás maga nem bizonyított. Egy ilyen hosszú eltiltás pedig a 26 esztendős Kovács Ágnes esetében könnyen pályafutása végét is jelentheti…
Athéni botrányok – 2004
Kovács Ági esete azért is érthetetlen, mert Annus Adrián és Fazekas Róbert athéni botránya után, tisztában kellett volna lennie azzal, hogy mit vonhat maga után egy doppingvétség. Fazekas Kovács Ágihoz hasonlóan nem tudott elegendő mintát produkálni, míg Annus nem jelent meg egy doppingellenőrzésen. Pozitív mintát egyikük sem adott, de vétségük miatt mindkettejük athéni eredményét törölték. Annustól elvették aranyérmét, Fazekasnak oda sem adták. A két atlétát egyformán két-két évre tiltották el. Ez az eset volt a magyar sporttörténelem legnagyobb doppingbotránya, hiszen olimpiai érmétől korábban egyetlen magyar sportolót sem fosztottak meg. Athénban ugyanakkor nem csak őket fosztották meg eredményüktől, hanem a súlyemelő Gyurkovics Tibort is, aki ezüstérmet nyert, de doppingvizsgálata pozitív eredményt hozott, ezért elvették tőle ezüstérmét. További két súlyemelő is botrányba keveredett: Kecskés Zoltán megbukott az ellenőrzésen, míg Kovács Zoltán az atlétákhoz hasonló vétséget követett el. Mindkettejüket kizárták a versenyből. Kecskés, Gyurkovics és Kovács egyaránt két éves eltiltást kapott.
Benedek és a lábgomba – 1999 Napjaink egyik legnagyobb vízilabdázójának, Benedek Tibornak a szervezetében 1999-ben bukkantak az anabolikus szteroidnak számító Clostebolra. Az INA Assitalia Roma játékosa az 1999. június 26-i olasz bajnoki elődöntő után elvégzett doppingvizsgálat során produkált pozitív eredményt. Az említett szert viszont csak nagyon minimális mennyiségben találták meg a válogatott vízipólós szervezetében, ami alátámasztotta a Benedek által elmondottakat, vagyis, hogy egy lábgomba ellen használt kenőcs tartalmazhatta a tiltott szert. Benedek, Kovács Ágihoz hasonló, óriási hibát vétett, hiszen ha orvosának előre bejelenti a kenőcs használatát, akkor megúszhatta volna az eltiltást. Így viszont elmeszelték 15 hónapra, amit később nyolc hónapra csökkentettek, ezért ott lehetett Sydneyben, ahol olimpiai bajnok lett. Benedek szerencséje az volt, hogy anno még nem volt érvényben a Doppingellenes Világszervezet (WADA) zéró tolerancia elve, mert annak értelmében neki is minimum két évet kellett volna kihagynia, és akkor Sydneyben nem nyerhetett volna aranyérmet.
Gécsek elkente magát - 1995 Benedek Tiborhoz hasonlóan a kalapácsvető Gécsek Tibor „vesztét” is egy kenőcs okozta (legalábbis az általa elmondottak alapján), amit hátbántalmaira használt. Gécsek 1995-ben bukott meg egy ellenőrzésen, szervezetében viszont jóval nagyobb mennyiségben bukkantak tiltott szer nyomaira, mint Benedek esetében, hiszen őt két évre tiltották el. Gécsek 1993-ban és 1995-ben is világbajnoki harmadik volt, így a ’96-os atlantai olimpián (amit egy másik magyar kalapácsvető Kiss Balázs nyert meg) joggal reménykedhetett volna éremben, eltiltása miatt azonban nem utazhatott az ötkarikás játékokra. Gécsek hatalmas sportemberi tartásról tett tanúbizonyságot azzal, hogy miután lejárt az eltiltása 1998-ban aranyérmet nyert a budapesti Európa bajnokságon, viszont olimpiai dobogóra soha nem állhatott föl.
Az első „fecskék” - 1988 Az 1988-as szöuli olimpián bukott le először magyar sportoló doppingvétség miatt, ráadásul mindjárt ketten is. A két súlyemelővel, Csengeri Kálmánnal és Szanyi Andorral szembeni eljárás néhány napon belül követte egymást. Csengeri negyedik lett - élete legnagyobb eredménye lehetett volna -, a világ- és Európa-bajnok Szanyi második. Az előbbi eset már a helyszínen kiderült, Szanyi viszont csak hazafelé tartva, Zürichben tudta meg, hogy vissza kell adnia ezüstérmét. Kettejük közül egyértelműen Szanyi a nagyobb név, hiszen korábban világbajnok is volt. Szanyi kétéves eltiltása után, a '90-es budapesti világbajnokságon még visszatért, de érmet nem nyert, negyedik lett. A '92-es olimpián is ott volt, de nem szerzett pontot, ezek után visszavonult. Csengeri Kálmán pedig könyvet írt „Becsaptuk a világot” címmel, melyben az államilag támogatott doppingolásról számolt be.