2024. május 5. - Györgyi

Befellegzett a gyorséttermeknek?

Kevesebbet ennénk, ha pontosan tudnánk, hány kalória kerül elénk az asztalra?
2010. november 23. kedd 10:36 - HírExtra
A szakemberek között máris vita tárgya a szabályozás hatékonysága, vagyis az, hogy az emberek ezentúl jobban odafigyelnek-e majd az elfogyasztott ételek mennyiségére, illetve kalóriatartalmára. Egyértelmű válasz egyelőre nincs.

A törvény értelmében nem lesz elég, ha az éttermek csupán internetes oldalaik apró betűs részeibe rejtik el az étlapjukon sorakozó ínyencségek pontos kalóriatartalmát. A kérdéses értéket ugyanolyan szembeötlő módon kell majd megjelölniük, mint az ételek árát, legyen szó akár étlapról, akár éttermi tábláról. Az érintetteknek 2011-ig kell alkalmazkodniuk az új rendszerhez.

A LiveScience (www.livescience.com) tudományos hírportál riportja szerint azok, akiknek még nem károsult a látásuk vagy nem váltak függővé a mindennapos gyorséttermi habzsolásoktól, ezentúl a saját szemükkel is meggyőződhetnek arról, hogy a borsos, vajas, fokhagymás, tejszínes, krém- vagy parmezánsajtos fettuccine alfredoval kínált grillezett csirke a Sbarrónál bizony nem kevesebb mint 3000 kalória, vagyis akár hat felnőtt ember is "jóllakhatna" egyetlen adagjával. A kérdés persze az, hogy a kalória feltüntetése befolyásolja-e az emberek ételválasztását vagy sem. Egy Ottawában tartott nemzetközi táplálkozási találkozó résztvevőinek egybehangzó válasza szerint: talán.

"A kalória megjelölése nem oldja meg egy csapásra a dolgokat" - vélekedett Phillip Leslie, a Stanfordi Egyetem gazdaságprofesszora, aki a Starbucks kávéházláncról készített kutatásának korábban még nem publikált eredményeit ismertette a tanácskozáson.

Az amerikai franchise-óriás 2008-ban egy New Yorkban hozott helyi törvény miatt kalóriaértékkel ellátva kezdte kínálni termékeit. A tanulmány elkészítése során a professzor összesen 110 millió eladást elemzett a szabályozás előtti, illetve utáni időből. Az eredmények azt mutatták, hogy míg a fogyasztók italválasztása cseppet sem változott, addig a kért ételek kalóriatartalma átlagosan 14 százalékkal csökkent.

"Figyelembe véve, hogy főleg olyan termékek fogyasztásának volt betudható a kalóriatartalom apadása, amelyeket nem feltétlenül veszünk magunkhoz minden nap, a kalória feltüntetésének rendszerét országos szintre kivetítve arra a következtetésre juthatunk, hogy a napi 2000 kalóriás étrend alig 30 kalóriával lesz így kevesebb " - közölte a szakember, hozzáfűzve: azt azonban még korai lenne megmondani, hogy ez az arány változhat-e más étteremláncok esetében, hiszen a megjelölési rendelkezés - bármilyen nagy hatású is - pusztán csak eleme a kalóriatudatos kampánynak.

Kétirányú utca

Éppen a törvény hatékonyságának bizonytalansága volt az oka annak, hogy az éttermek fellázadtak ellene. A New York-i éttermek szövetsége beperelte a várost, ám veszített; fellebbezett, és ismét kudarcot vallott. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a "házon kívüli" étkezések összefüggésbe hozhatók az elhízással, hiszen a fogyasztók egyáltalán nincsenek tisztában az éttermekben felszolgált fogások kalóriatartalmával.

A feltüntetésnek köszönhetően ráadásul azt is megtudhatják - hangzott az érvelés -, hogy az általuk egészségesebbnek vélt ételek valóban azok-e, megfelelnek-e táplálkozási elvárásaiknak vagy sem. A bíróság állásfoglalása szerint így egykettőre rájöhetnek, hogy "egy füstölt pulykás szendvics a Chili's hálózat egységeiben több kalóriát tartalmaz - 930-at - mint egy sült hátszínszelet, vagy éppen arra, hogy két lekvárral töltött fánkban a Dunkin' Donutnál kevesebb kalória van, mint egy sajtkrémes szezámos édes süteményben".

Az éttermi szövetségek szinte mindenhol csatát vesztettek a kalóriák megjelölését előíró helyi törvényekkel szemben. Végül a kongresszushoz fordultak olyan országos szintű szabályozás bevezetése érdekében, amely a különböző helyi kötelezettségek és elvárások helyett egységes rendelkezést rögzít. Ennek tudható be, hogy az Országos Éttermi Szövetség végül is támogatta az idén megszületett szövetségi egészségügyi törvényt.

"Bár a kalóriaérték feltüntetése segíthet az emberek felvilágosításában, sőt előbb-utóbb rákényszerítheti az étteremláncokat egészségesebb menük összeállítására, sok olyan tényező létezik még, amelyek befolyásolhatják a kezdeményezés hatékonyságát" - hívta fel a figyelmet Yoni Freedhoff, az Ottawában működő, a túlsúlyosság problémakörével foglalkozó egészségügyi intézet alapítója és orvosigazgatója. Szerinte az egyik legfőbb gond, hogy a "marketing felülkerekedik a menükön". Példaként hozta fel, hogy noha tény, a New York-i törvény megszületése után az emberek átlagosan több kalóriát fogyasztottak a Subway-éttermekben, ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az étteremlánc újfajta, kedvezményes áron kínált szendviccsel rukkolt elő, amely jóval nagyobb - harminc centiméteres - az átlagnál.

A szakember elmondása szerint máshol a kalóriaértékeket egyszerűen meghamisítják, és akár 18 százalékkal alacsonyabb mutatókat jelölnek meg.

"Összességében azonban teljesen mindegy, hogy egy étel 100 vagy 1000 kalóriát tartalmaz, ha a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy felnőtt embernek nagyjából 2000 kalóriára van szüksége naponta. Nem csupán kalóriatáblázatokkal, de a helyes táplálkozáson és a rendszeres testmozgáson alapuló energiaegyensúlyra vonatkozó információkkal is el kell látnunk őket - hangsúlyozta Freedhoff. - Mindenképpen erőt próbáló csata lesz, de legalább mindannyian elégethetünk közben jó néhány kalóriát..."
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását