Miért november 5-én indították el a vizsgálatot és miért egy nap alatt hoztak határozatot erről? - tette fel a kérdést a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Érthetetlen az is, hogy eddig miért nem született hasonló döntés a még rosszabb állapotban lévő MÁV-nál. Az is furcsa, hogy a határozatról még a szakminiszter sem tudott - mondta.

Az üggyel kapcsolatban felmerült, hogy Kocsis István BKV-vezérigazgató a helyén maradhat-e, Tarlós István elmondása szerint erről napokon belül döntenek.

A főpolgármester szerint a BKV-nál is hibáztak, mivel nem nyújtottak be minden olyan dokumentumot, amit az NKH kért a vizsgálat során.

Tarlós István hangsúlyozta, sehol nem nyilatkoztak olyat, hogy az NKH csak a libegő és a HÉV működési engedélyét vonta meg. A hatóság hat határozatot hozott, ezekben az összes kötöttpályás közlekedési eszköz (HÉV, libegő, villamos, metró, fogaskerekű) működési engedélyét megvonták, és ideiglenes engedélyt adtak ki.

A vizsgálat Tarlós István tájékoztatása szerint 2010. május 27-én kezdődött. Ekkor küldte el az NKH-nak a BKV a 2009-es beszámolóját, illetve a fizetőképességre vonatkozó iratokat. A hatóság ezt követően június 15-én hiánypótlásra szólította fel a BKV-t, amit július 21-én teljesített. Kocsis István tájékoztatása szerint a BKV az eddigi gyakorlatnak megfelelően járt el az ügyben.
Szeptember 20-án keletkezett a következő irat, az NKH végzést küldött, amelyben szakértőt rendelt ki a BKV-hoz a fizetőképesség megállapítása miatt. A szakvélemény elkészítésének határideje október 15-e volt, az elkészült véleményt a BKV november 2-án kapta meg, de az új városvezetés még semmilyen iratot nem kapott - közölte Tarlós István.

Hozzátette: november 5-én újabb végzést hozott a hatóság, ezt november 8-án juttatta el a BKV-hoz. Egy nappal később született meg a határozat, amelyben megvonták a BKV vasúthatósági engedélyét.

Tarlós István úgy vélte, a mostani határozat a jelenlegi formájában "aligha" marad érvényben. Megállapítható azonban, hogy az elmúlt évek gazdálkodása vezetett ide és nem azon a 7,5 milliárd forinton múlik, amelyet még nem utaltak át a BKV-nak.

Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakciójának vezetője szerint is furcsa, hogy pont abban az évben hoznak ilyen határozatot a pénzügyi helyzet miatt, amikor szerződés garantálja a BKV fizetőképességét.