Zavar a demokráciában?

Az Aktív polgárok Európája című szakmai tanácskozás - amelyet a Nemzeti Civil Alapprogram, az Európai Bizottság és a Nyílt Társadalom Intézet támogatott - az aktív állampolgárságra nevelés kérdéseivel és a kapcsolódó közpolitikai folyamatokkal foglalkozott.

Szelényi Zsuzsanna egy tanulmány alapján arról beszélt: Európában a közös ellenség eltűnésével és az atlanti elkötelezettség fellazulásával új időszak kezdődött, amelyet a társadalmi összetartás helyett egy szűkebb közösségi összetartás jellemez. A megnövekedett bizonytalanságban beszűkültek a bizalom körei - fogalmazott.

Kis csoportok keresik identitásukat, amelyek elsősorban más csoportokkal - az Európai Unióval, Amerikával vagy a cigányokkal, zsidókkal, muzulmánokkal - szemben képesek magukat meghatározni. E csoportok identitáspolitikájának alapvető eleme a tagadás; "autoritariánus megoldásokat keresnek, erőt kívánnak és erős emberektől várják a segítséget" - mondta.

Arról beszélt, hogy az utóbbi 10-15 évben Európa-szerte hatalomra kerültek az úgynevezett identitáspolitikusok. "Mindannyian érezzük, hogy a demokratikus gépezetben zavarok keletkeztek" - mondta, megjegyezve, hogy talán a polgári önbizalom, az egymásba vetett bizalom elvesztéséről van szó, amely pedig a racionális együttműködés, az európai identitás és közösség alapja.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az Európa 2020 stratégiában - amelynek egy új típusú, a szociális és területi kohéziót erősítő, fenntartható növekedés beindítása a célja - nagy szerep vár a fiatalokra, a program egyik elsődleges célcsoportja ez a korosztály.

A célok között említette, hogy 10 százalék alá csökkenjen az iskolából kimaradó fiatalok aránya és elérje a 40 százalékot a felsőfokú diplomát szerzők aránya. Azt mondta, növelni kell a fiatalok részvételét a tudásalapú gazdaságban, és támogatni kell munkaerőpiaci beilleszkedésüket. Részben ezt kívánja előmozdítani az Európai Unió Mozgásban az ifjúság című kezdeményezése. Felhívta a figyelmet: a gazdasági válság az átlagnál sebezhetőbbé tette az ifjúságot, a munkanélküliség körükben drasztikusan megnövekedett.

David Kerr, a Nemzetközi Állampolgári Nevelés Felmérés (ICCS) kutatási igazgatóhelyettese azt mondta, hogy az aktív állampolgárság az úgynevezett demokratikus deficit ellenszere.

Az állampolgárságra nevelés ismert európai szakértője - a 14 éves korosztály állampolgári beállítottságait és készségeit felmérő, 2006 és 2010 között, 38 országban, 140 ezer diák részvételével végzett - ICCS program főbb eredményei között említette: a mai diákoknak csak töredéke tervezi, hogy részt vesz majd politikai pártokban vagy jelölteti magát politikai posztokra.

A kutató az MTI-nek kifejtette: globális jelenség, hogy egyáltalán nem magától értetődő a fiatalok részvétele a demokratikus választásokon, meg kell győzni őket ennek fontosságáról. Kiemelte, hogy az aktív állampolgársághoz aktív tanulásra van szükség, a fiatalokat tudatosan fel kell készíteni a demokrácia gyakorlására, annak tudatosítására, miért fontos a szavazatuk.

Kifejtette: a demokrácia deficit azt jelenti, hogy a fiatalok nem szavaznak és nem vesznek részt a civil közéletben. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a kormány, a politikusok minden szinten nem a társadalom többségét képviselik, a fiatalok hangja elvész.
Nemzetközi jelenség, de főleg a nyugati, iparosodott világban megfigyelhető, hogy az idősebb korosztály a fiataloknál nagyobb arányban szavaz.

David Kerr az MTI-nek adott interjúban az identitáspolitikusok térnyerése kapcsán a nacionalista pártok erősödéséről beszélt. "Ez sok vonatkozásban negatív folyamat, mivel bizonyos csoportoknak a demokratikus folyamatból történő kizárásáról van szó" - mutatott rá.

Ez szerinte visszalépésként értelmezhető, mert "akár tetszik, akár nem, egy sok szálon összefonódó, globális világban élünk, amelyben nem lehet úgy elszigetelődni, ahogy azt egy nacionalista csoport esetleg képzeli". A kutató szerint az efféle elszigetelődés rövid távon belföldi célokat szolgálhat, de hosszú távon visszafelé sülhet el, a következmények kedvezőtlenek lehetnek.

A brit szakértő hangsúlyozta: a fiatalokat meg kell tanítani arra a tudásra és készségre, amely alapján kritikusan képesek szemlélni a politikusok éa a média üzeneteit. "Meg kell tanítani őket önállóan gondolkodni, hogy meghallgassák minden csoport érvelését, és saját maguk döntsenek, ahelyett, hogy bezárkózva, előítéletek alapján ítéljenek" - mondta.