Tisztelt Házirend

A pénzügyi törvénycsomag többek között a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli meg az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes
jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Megszüntetnek tíz kisebb adót is.

A közbeszerzési törvény módosításának célja a közbeszerzési eljárásokat akadályozó, lassító, az eredménytelen közbeszerzési eljárások számát növelő előírások módosítása, továbbá a kis- és közepes vállalkozások részvételi, illetve nyerési esélyeinek növelése és a körbetartozások csökkentése.

A megszokottól eltérően hétfő mellett kedden is lesz határozathozatal. Kedden azonban csak az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról dönthetnek, és részletes vitára bocsátások lesznek.

Hétfőn fogadhatja el a parlament a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatályba nem lépéséről szóló, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokat. Ennek indoklása szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Az előterjesztés emellett orvosolja azt, hogy az új Ptk. hatályba nem lépése miatt nem léptek életbe a támogatott döntéshozatalra és az előzetes jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezések, az ezzel összefüggő, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény május 1-je óta hatályos. A javaslat egy nyilvántartás működtetésének kötelezettségét tartja fenn, a gondnokoltak nyilvántartásáét.

Döntés lesz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek kinevezése nem 6 évre szól, mint eddig. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése a jelenlegi szabályok szerint 6 évre szól. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, az elnökhelyettes megbízatása pedig az elnök kinevezési időtartamára szól.

Határoznak a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról, amely alapján régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum -, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok végezhetik.

Döntés lesz az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosításáról, amely egyes színházak, bábszínházak, nemzetiségi színházak kedvezőbb támogatási lehetőséghez juttatását célozza.

Zárószavazás lesz az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról, amely szerint a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Szavaznak a közoktatásról szóló törvény módosításáról, amely már szeptembertől visszaállítaná a buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A javaslat rögzíti, hogy addig szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

Zárószavazás tartanak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatról. Az indoklás szerint az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg.

Határoznak a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. A médiacsomag részét képező előterjesztés értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A jogszabály rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz.

Hétfőn a határozathozatalok után megvitatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot, a különadóval összefüggő alkotmánymódosítást, a közbiztonságot érintő törvények módosítását, valamint az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítását és a Nemzeti Földalapról szóló előterjesztést.

Kedden lesz a pénzügyi és gazdasági törvénycsomag, illetve a közbeszerzési törvénymódosítás általános vitája, szerdán pedig ugyanezen törvények részletes vitáját folytatják le a képviselők.