A metángáz az éghajlatváltozás következtében tör fel az északi-sarki jeges vizekben - számoltak be tudósok a Science című tudományos folyóiratban. "A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető" - hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt. A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban. Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.