Itt az új megszorító csomag!

Válságban csapdosva

Hiába került néhány hónapja kormányra Jorgosz Papandreu, a helyzet az istenek földjén csak rosszabbodott. Mindezt azzal magyarázták, hogy az előző kormány eltitkolta előlük – és az EU-elöl – a valós pénzügyi adatokat, így olyan szörnyű helyzet fogadta őket, amire még álmukban sem gondoltak volna. Hiába mondtak igazat, ez nem nyugtatta meg sem a közvéleményt, sem az EU-t: konkrét lépéseket vártak a katasztrófával fenyegető költségvetési hiány csökkentésre, amelyek már nem csak a görög gazdaságot, hanem az euroövezet stabilitását is veszélyezteti.

Azonban az eddigi lépések sem kifejezetten voltak a görög lakosság kedvére: az állami alkalmazottak kiemelten magas jövedelmét és egyéb kiváltságait drasztikusan megnyírbálták, emelték a nyugdíjkorhatárt, valamint megszüntették a korkedvezményes nyugdíjazást. Sztrájk sztrájkot követett, amelyben az is szerepet játszott, hogy a szocialisták kampányukban még teljesen mást ígértek. Azonban ezen, görög szemmel teljességgel drasztikus lépésekre sem lett bizakodó a közvélemény: az EU nem hitte, hogy a költségvetési hiányt 4 teljes százalékkal vissza tudják vetni az idén – így Görögországnak újabb lépéseket kellett tennie.

Újabb megszorítások

Szerda délután a görög kormány újabb, ezúttal 4.8 milliárd eurós megszorítási csomagot jelentett be. „Nem választások, hanem kellékek hiánya eredményezte a döntést” – monda Papandreu, majd hozzátette: „Az intézkedések szükségesek országunk és gazdaságunk túléléséhez, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Görögország kilépjen a spekulánsok forgószeléből”.

A csomag pontosan fele új bevételekből – például új adókból – másik fele kiadáscsökkentésből áll. Szerepel benne nyugdíjbefagyasztás, közhivatalnokok juttatásainak további megvágása, kereskedelmi adók növelése, az ÁFA 19-ről 21 százalékra való emelése, valamint különadó kivetése többek közt a cigarettára, alkoholra, luxusautókra, jachtokra, bőrárukra és drágakövekre.

A kormány ettől a befektetői, és az EU-s bizalom helyreállását, az euró stabilitását, és legfőképp az államcsőd elkerülését várja – elemzők szerint nem minden remény nélkül. Az EU minden bizonnyal értékelni fogja a lépést, ugyanis bár eddig is támogatta Görögországot, de újabb megszorításokat követelt – aminek most a görög kormány eleget is tett. Azonban ez a támogatás is inkább elvi, társadalmi és minden más volt, mintsem pénzügyi – hiszen ha beleavatkozna egy euroövezeti ország életébe pénzügyi segítséggel, azzal az egész övezet bizalmát végérvényesen megtépázná.

Az euroövezetet eddig is hajlandóak voltak a világ gurui a stabilitás jelképeként kezelni, és ezzel fűzték a belépni szándékozó országokat is a kemény kritériumok elfogadására. Igaz, Szlovákia az eddigi adatok alapján jóval könnyebben vészelte át a gazdasági válságot, mint az euroövezetbe nem tartozó szomszédjai, azonban van egy nagy különbség Görögország, és az összes többi övezetbeli ország között. Görögország szinte csak a belépése pillanatában felelt meg a maastrichti-kritériumoknak – költségvetési hiánya például a belépésen kívül soha nem volt a kellő 3 százalék alatt.

Következmények

Azon túl, hogy a válság elmúltával valószínűleg szigorúbban fogják ellenőrizni a kritériumok betartását, sok egyéb következménye is van a görög gondoknak, és azok helyreállítási kísérleteinek. A mai bejelentés hatására várhatóan több százezres tüntetések robbannak majd ki – amelyek egy kis „puskapor” hatására gyilkos vandalizmusig is fajulhatnak -, ahogy két éve is történt. Azonban ha ezt a gondot is képes kezelni a kormány, akkor akár elérheti a grandiózus célját is, és 3 év alatt 3 százalék alá szoríthatja a jelenlegei 12,7 százalékos költségvetési hiányt, amiért nemzetközi főhajtás járna. Ez nem is lehetetlen, ugyanis a szerdai bejelentéssel Jose Manuel Barroso EB-elnök szerint a város ambiciózus programja „hitelt érdemlően útra állt”.