Bírósághoz fordul a Magyar Posta

Hozzátette, reggel 134-en nem vették fel a munkát posta 36 ezer alkalmazottja közül. A szóvivő elmondta, a sztrájk leginkább Miskolcot és Szegedet érinti, de az ebből adódó problémákat megoldják, a szolgáltatásokban sehol sincs fennakadás. Tomecskó beszámolt arról is, hogy az elégséges szolgáltatásokról kedden 10 órára meghirdetett egyeztetésen a Kézbesítők Szakszervezete nem jelent meg. Tusz Ferenc, a szakszervezet elnöke munkabeszüntetés eredményéről várhatóan késő délután nyilatkozik.

A Magyar Postánál működő Kézbesítők Szakszervezete december 22-től határozatlan ideig sztrájkot hirdetett azért, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. A szakszervezet szerint elsősorban az üdülők és a budapesti Krisztina körúti Postapalota, valamint a Szugló utcai székház elidegenítéséből származó bevételből kell részesíteni a dolgozókat.

A Magyar Posta Zrt.-nél a napokban született meg a 2010. évi bérmegállapodás, amit Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója jelentett be. Akkor a vezérigazgató elmondta, hogy a megállapodást a Kézbesítők Szakszervezete ugyan nem írta alá, de a jövő évi béremelésért ők sem sztrájkolhatnak, mert a reprezentatív szakszervezetek aláírásával érvényes a jövő évi bérmegállapodás.

A Kézbesítők Szakszervezetének követelése, hogy az ingatlanbevételből részesedjenek, téves felfogás - mondta Szűts. A jóléti ingatlanok eladásából 508 millió forint bevétel származott, miközben 590 millió forintot fordítottak jóléti ingatlanok felújítására. A székházak eladásából befolyó bevételből pedig - a tulajdonos döntése értelmében - a postai liberalizációra való felkészülést segítő beruházásokat kell finanszírozni.