A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap megrendelésére készült országos felmérés kimutatta, hogy a választók 60 százaléka tartaná helyesebbnek az állami költekezés visszafogását, és csak 21 százalék mondta azt, hogy szerinte adóemeléssel kellene csökkenteni a központi deficitet. Nagy-Britannia államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a költségvetésbe beállított előrejelzés szerint 175 milliárd font (54 ezer milliárd forint) lesz, ami a hazai össztermék (GDP) becsült értékének 12,4 százalékát tenné ki.

Ez a modern brit gazdaságtörténet eddig legnagyobb központi deficitje lenne. A hiányt elsősorban a súlyos recesszióban lévő brit gazdaság felélesztésére és a bankszektor tőkepótlására szánt állami kiadások duzzasztják.

Alistair Darling, a munkáspárti kormány pénzügyminisztere üzleti vezetők előtt tartott minapi beszédében kijelentette: ha a kormány most kiadáscsökkentésekbe kezdene, azzal "megfojtaná" a kilábalás előtt álló gazdaságot. Darling utalást tett állami vagyonok privatizációjának lehetőségére a forrásteremtés egyik eszközeként.

A húsz legnagyobb ipari és felzárkózó gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek szeptember eleji londoni értekezletén is arról született egyezség, hogy még nem jött el az ideje a gazdaságélénkítő költségvetési és pénzügypolitikai intézkedések visszavonásának, azzal együtt sem, hogy már vannak egyértelmű jelei a világgazdaság stabilizálódásának.

A londoni ülés zárónyilatkozata szerint csak akkor lehet szó az "exitstratégia" alkalmazásáról - vagyis a költségvetési forrásokból és jegybanki likviditásinjekciókból finanszírozott gazdaságösztönzés felszámolásáról -, ha a világgazdaság már egyértelműen ismét növekedési pályára került.

A Húszak által eddig megtett, illetve vállalt recesszióellenes intézkedések nyomán 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár (csaknem 950 ezer milliárd forint) fordítható a világgazdaság újjáélesztésére.