Az IMF intézkedései stabilizálták a kelet-európai pénzügyi rendszereket. Most azonban kezdenek mutatkozni a hiteltörlesztések körüli nehézségek, ezért Bayer szerint a térségi bankok támogatásához szükség lesz az IMF-hitelek egy második hullámára. Bernd Marin szociológus szerint Európa keleti felében nagyobb a lakosság tűrőképessége, mint nyugaton.

Az 1990-es években a kelet-európai országok már átéltek egy erős gazdasági visszaesést, ami most jön, ahhoz ők már hozzá vannak szokva - vélekedett a Der Standardnak nyilatkozva. Az újság kétoldalas összeállítást közölt az IMF közép-kelet-európai tevékenységéről, és többek között külön foglalkozott a magyar gazdasági helyzettel is.

Magyarországon különösen egyértelműen mutatkoznak a gazdasági válság hatásai, állt a magyar gazdaságról szóló cikkben. Eszerint a válság kitörése óta 10 százalékkal csökkent a lakosság áramfogyasztása, és a magyarok a tavalyinál 2-4 milliárd forinttal többel, 22 milliárd forinttal tartoznak a gázszolgáltatóknak.

A politikailag rendkívül polarizált országban a tömegtájékoztatási eszközök politikai irányzatuk szerint többé vagy kevésbé élesen értékelik a helyzetet, állapította meg a cikkíró. De még a Fidesz-közeli Magyar Nemzet is elismerte, hogy a szocialisták támogatásával kormányzó, párton kívüli Bajnai Gordon "sikeresen" végrehajtotta takarékossági intézkedéseit, még ha a korrupció és a közbiztonság terén nem tett is semmit a Der Standard cikkírója szerint.

A télen még az mondta a Fidesz elnöke, hogy ha hatalomra jut, minden takarékossági intézkedést visszavon. A jobboldali tábor hevesen érvelt az IMF ellen, miután tavaly októberben 20 milliárd eurós hitelkeretet kapott az ország az államháztartás megmentése érdekében. A nemzet "kiárusításáról" beszéltek akkor. Mára ezek a hangok elhallgattak, olvasható a Der Standard írásában.