Politika

Ez, és a fenti információk feltárása több mint elég volt a média és pártok számára, hogy össztűz alá vegye a King’s city projektet. A növekvő visszhang hatására június elején Bajnai Gordon utasította Oszkó Pétert, hogy kezdeményezzen vizsgálatot az ügyben - ez még egyelőre nem zárult le. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ha kiderül az ügy kapcsán valami „disznóság”, akkor el fognak járni miatta, de ha nincs, akkor a kormány igenis szeretne egymilliárd dollárt behozni és 2300 munkahelyet teremteni a térségben.

Csakhogy Bajnai egy június végi lapinterjúban azt is mondta sukorói ügy kapcsán, hogy „kizárólag olyan fejlesztés jöhet létre, amely nem terheli a tavat és környékét a még elfogadhatónál nagyobb mértékben” - az évi ötmillió viszont már jócskán átlépi az elfogadható leterhelés határát. Ráadásul Bajnai gyakorlatilag önmaga ellen (is) rendelt el nyomozást, hisz ő volt a kormány és a befektetők egyeztetéséért felelős személy - és ha ez jól működött volna, akkor nem merült volna fel ennyi vád.

Közben megkezdte a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás és a Központi Nyomozó Főügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A King’s City megvalósítása ellen civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek is tiltakoztak. Végül Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is vizsgálatot indított az ügyben - hisz sokan egyszerű telekspekulációnak tartják a tervet. Az informatikai cége által milliárdos és egyben helyi lakos Kertész Péter is osztja ezt az elképzelést: szerinte "csak felfújt lufi a kaszinóterv, de hogy valami más lesz a tóparton, az biztos".

Egy ekkora lehetőséget a Fidesz sem halaszthatott el, és rögtön elkezdte ostorozni a kormányt az „újabb ingatlan-mutyi” miatt: ők egy külön parlamenti vizsgálóbizottságot akartak felállítani, és a fenti dokumentum alapján az ügyhöz kapcsolták Bajnain kívül Gyurcsány és Veres nevét is. AZ MSZP nem támogatta a bizottság felállítását, mivel nem akar semmilyen, „a parlamentet lejárató cirkuszban" részt venni. Nyakó István még azt is megjegyezte, hogy a Fidesz tagjai jobban tennék, ha bejárnának azokra a bizottságokra, amikért a tagok ugyan felveszik a pénzt, de egy éve nem hajlandóak megjelenni, mielőtt újabb bizottságosdit grundölnénék.

Harmadik beleszóló

Ezúttal nem a korrupciós ügyekre mostanában látványosan pattanó MDF kívánta rárúgni az ajtót a bűnösökre, hanem az egyre népszerűbb kispárt, a Lehet Más a Politika. Az LMP először a legfőbb ügyész vizsgálatát kérte a sukorói King's City beruházás ügyében, majd a létrejött ingatlan-csereszerződések, a földhivatali dokumentumok és a csereügylet alapját képező értékbecslések kiadását kérte az MNV-től. Az indoklás szerint azért, hogy kiderüljön, a döntések "megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve azok mennyiben hozhatók összefüggésbe a befektetői érdekkör, a volt és a jelenlegi miniszterelnök közötti egyeztetéssel.”

A most tartott sajtótájékoztatóan pedig az LMP azt a tényt lebegtette meg a nagyközönség előtt, hogy a Fidesz és az MDF is támogatta azt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt, amellyel az engedélyező hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy a szokásostól eltérően jelentősen leegyszerűsítve, a társadalmi részvétel számos elemét mellőzve, valamint a "hatósági érdekérvényesítés lehetőségeit szűkítve" adjanak ki az engedélyt - ami történt a King’s city esetében is.

Az LMP nyílt levélben három kérdést tett fel Fidesznek: „a további botrányos ügyek elkerülése érdekében kezdeményezi-e még ebben a ciklusban a Fidesz-MPSZ a kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését?"; ha már ebben a ciklusban nem, akkor kezdeményezik-e a következőben, valamint kezdeményezik-e "a következő parlamenti ciklusban az elmúlt években született, az állampolgári részvételt szűkítő joganyag felülvizsgálatát"?

A párt hozzátette, hogy ha bekerülnek a parlamentbe, akkor ők kezdeményezni fogják majd a kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését, valamint az autópálya-, a reklám-, az erdőtörvény és a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósítása elősegítése érdekében elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.

Hol van még a vége?

Mivel itt egy izraeli gigaberuházásról van szó, így várhatóan a Jobbik is beszáll majd a szócsatába, az MDF pedig szintén nem az a fajta, aki kimaradna egy korrupció-gyanús ügy kommentálásából. Így hiába hívja fel a figyelmet Budai Bernadett kormányszóvivő arra, „hogy jó lenne elkerülni, hogy ez az ügy a politikai csatározások kereszttüzébe kerüljön, mint ahogy például a gyöngyösi Apolló Tyres beruházás esetében is történt, amikor is a térség elvesztette a beruházást” - ez nem fog összejönni.

Egyáltalán, ha minden úgy van, ahogy azt a Figyelő tényfeltáró riportjában olvasható, és a csoportnak nem ez az első ingatlan-húzása, akkor viszont még nagyobb hullámokat verhet a még meg sem épült királyok városa. Meddig mehet el egy kormány egy beruházás sikerességéért? Tényleg a külföldi pénzemberek számára hozzák a törvényeket Magyarországon? Sok az égető kérdés, és kevés a válasz...