Belföld

19-re ismét lapot húz a Jobbik

A Jobbik politikai karrierje rakétaként ível felfelé, és úgy néz ki, ezt a folyamatot a bíróság sem tudja megállítani. Most szombaton törvényességének lángoló hamvaiból éledt ujjá a gárda, amely erősebb, mint valaha.

Ügyes taktika

Mi a mozgalom?
A társadalmi mozgalom közösség, vagy közösségi vállalkozás; a szövetségbe tömörülő egyének osztoznak a dolgok állását illető közös elégedetlenségben, valamint egy jobb rend látomásában. Mint közösség, a társadalmi mozgalom egy olyan csoport, amely közös értékeket vall, és határozott célja van. (tudásszotár)

A Jobbik a többi magyar párttal összehasonlítva gyökeresen más taktikát használt az emberek megnyeréséhez. Az egyfrontos politikai térnyerés helyett társadalmi és civil köröket is megmozgatott – és az így nyílt három front elég volt arra, hogy a „futottak még” kategóriából, „harmadik erővé” váljon, közel egy év alatt. Ebben hatalmas szerepet játszott a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, és a hozzájuk erősen kötődő Magyar Gárda Mozgalom – amit a legfelsőbb bíróság elég kétes következtetéssel, de betiltott.

Ez úgy látszott, hatalmas pofon a Jobbiknak, de mint eddig, most ebből csapásból is megerősödve került ki. Persze ebben hatalmas szerepe volt a jogászoknak (például Morvai Krisztina EP listavezetőnek), akik meg hányták-vetették, hogy miként lehet – és miként nem – egy mozgalmat betiltani. Így kiokoskodták, hogy a betiltás nem volt jogszerű (szerintük), de hogy ne nagyon kötekedjenek, újabb beiktatásokkal és közfelkiáltással szombaton újjáalapították a Magyar Gárda Mozgalmat – úgy, ahogy azt kell.

Csakhogy a gárda nem csak újjáalakult, hanem prominens tagokkal meg is erősödött – kik eddig nem viselték a gárda mellényét és sapkáját. Köztük van Vona Gábor pártelnök, Morvai Krisztina jogász és EP-képviselő, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, és Hegedűsné Kovács Enikő, Budakeszi alpolgármestere is. A nagy tekintélyű tagok pedig további csatlakozásokat jósoltatnak – főleg azok közül, akik eddig is szimpatizáltak a gárda nézeteivel, csak a mozgalmat magát vállalhatatlannak érezték.

Nincs más hátra, mint előre

Egy büntetőjogász véleménye
Tóth Mihály büntetőjogász, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint, ha az "egyszerű gárdistáknak" nem is, de például Kiss Róbert "gárdakapitánynak" igenis meg kéne ütnie a bokáját amiatt, hogy "újra alakította" a gárdamozgalmat. Egy következetes jogállamban a Jobbik vezérkarának is számolnia kellene jogi szankciókkal. Ők ugyanis nyíltan kiálltak a jogerősen betiltott szervezet mellett, támogatták újra alakulását és védelmet ígértek neki a jövőre nézve. Mindezt üldözendőnek minősíti a büntető törvénykönyv – nyilatkozta lapunknak a büntetőjog tanára. – Aki jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – áll a btk.-ban. (népszabadság)

Hiába billentették tehát seggbe a Jobbikot, az csak arra volt jó, hogy még egy lépcsőfokkal feljebb segítsék őket a népszerűségi dobogó felé vezető úton – mint azt sikerült eddig megtenni minden hasonló próbálkozással. Ezt a mostani BRFK közlemény sem nagyon csorbítja, amely kimondja: aki a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, bűncselekményt követ el. Ráadásul azon is megy a jogi vita, hogy a gárda félkatonai-e. Hisz elviekben az a szervezet félkatonai, akik „rendszeres lőgyakorlatot tartanak”, és a hírek szerint csak a Wass Albert-század végzett ilyet – egyszer.

A szombati megmozdulás nem csak azért volt érdekes, mert egy erőteljes középső ujjat mutattak a magyar bíróságnak – történt ott egyéb dolog is. Vona Gábor – aki egyre inkább megtanul szónokolni, bár az alany-állítmány összeegyeztetésével még mindig akadnak gondjai – nyilvánosan is kijelentette (ami eddig csak a Jobbik-kongresszuson hangzott el), hogy a Jobbik kormányzásra készül. Ezen természetesen a politológusok röhögnek egy jót, csakhogy túl sok röhögés fordult már át meghökkenő hápogásba.

Először a tisztelt politológusok és közvélemény-kutatók röhögtek azon, amikor arról volt szó, hogy a Jobbik átlépi az öt százalékos küszöböt. Aztán hirtelen abbahagyták. Röhögtek azon, hogy az egyik Jobbikos párttag azt találta mondani, hogy 3 EP-helyre számít. A röhögés elhalt. Röhögtek azon, hogy a Jobbik lenne a harmadik erő. Már a második sem olyan nevetséges. Most ismét röhögnek – talán nem kéne.
@@
Kérdőjelekkel tarkított jövőkép

Egy Jobbik kormány jövőre elképzelhetetlen és négy évvel az után sem nagyon reális. Csakhogy a Jobbik eddig minden elképzelése látszólag irreális volt, a kiábrándult társadalom, viszont megadta az ehhez kellő támogatottságot, így megváltoztatva a „reális valóságot”. Ha a párt ilyen mértékben folytatja az emelkedést, jól húzza le az elkövetkezendő négy évet a Parlamentben, akkor a következő utáni miniszterelnökünket lehet, hogy Vona Gábornak fogják hívni – igaz az közel sem lesz ugyanaz a Vona Gábor, akit most ismerünk.

Természetesen ehhez még rengeteget kell fejlődniük, szakértőket találniuk és legfőképp sokat csiszolniuk a kommunikációjukon, ám ezen az úton haladnak. Sőt, a Jobbik általában 19-re lapot húz – ami eddig mindig bejött neki. A jövőre rákontrázhat az is, ha azon közgazdászoknak lesz igazuk, akik azt állítják, hogy a válság két hullámban érkezik, és mi még csak az elsőn vagyunk túl – hisz a válság köztudottan a szélsőségeket erősíti. A Jobbik térnyerésének a megállítására egyetlen biztos módszer létezik: megoldani azokat a kérdéseket, amikre a párt retorikája épül. Ám ezt húsz évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni…

Ellen-közlemény
Az újraszerveződött Magyar Gárda Mozgalom az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Etv.) 5. § értelmében nem minősül társadalmi szervezetnek. A fenti törvényhely ugyanis kimondja, hogy nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Gárda Mozgalom szervezeti rendje eltér az Etv-ben meghatározott formától, nem működik mellette az Etv. szerint társadalmi szervezetnek minősülő egyesület vagy más, a törvényben nevesített forma, így a Magyar Gárda Mozgalom semmiképp nem tekinthető a feloszlatott Egyesület tevékenységét jogfolytonosan végző szerveződésnek.

Következésképpen a közösség vezetői nem követhetik el a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212/A. § szerinti egyesülési joggal visszaélés vétségét, mely egyértelműen a feloszlatott társadalmi szervezet vezetését bünteti. Ugyanezen okok miatt a szervezetben tevékenykedő tagok a jelenleg még hatályba nem lépett kormányrendelet alapján sem lesznek szabálysértés miatt szankcionálhatók. (Magyar Gárda Mozgalom -Országos Sajtóiroda)

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.