2024. május 6. - Ivett, Frida

Ahol szitává lőtték az elnököt

Az apró afrikai ország, Bissau-Guinea helyzete teljességgel érthetetlen. Miután felrobbantották a hadsereg vezetőjét, a katonaság agyonlőtte az elnököt, mégsem akarta senki átvenni az államhatalmat.
2009. március 3. kedd 14:14 - Pásztor Balázs
Múlt röviden
A kis terület soha nem volt önálló, mindig is nagyobb birodalmak részét képezte, egészen a portugálok 16. századi érkezéséig. Bár hivatalos gyarmat csak 1879-ben lett belőle, Portugál Guinea néven, de már a kezdetektől ők irányították a helyi ügyeket, és igazi rabszolga-kereskedelmi központot hoztak létre, némi mezőgazdasági kizsákmányolással egyetemben. Bár 1951-től Portugália tengerentúli tartománya lett, elkezdtek a függetlenedési mozgalmak erősödni, és ’63-tól már fegyver ragadva harcoltak. A felkelés vezetőjének meggyilkolása, és némi portugál államacsíny után végül 1974-ben elismerték az ország egy évvel korábban kikiáltott függetlenségét.
Bissau-Guinea Nyugat-Afrika legkisebb országa, lakossága alig lépi túl a másfél milliót, területe pedig a 36 ezer négyzetkilométert. Az ország a Föld tíz legszegényebbje közé tartozik: a lakosság napi jövedelme egy dollár alatt van, az állam külföldi segélyek nélkül napokon belül összeomlana, és hatalmas mértékeket ölt a korrupció is - ami miatt a lakosság egy nagyon szűk köre királyként él. Népessége szinte kizárólag kesudiót és rizst termel, már a különböző drogterményeken kívül - az országot a legfontosabb drog-tranzitközpontnak tartják Latin-Amerika és Európa között.

Eddigi elnökök

Az első elnököt, Luís Cabralt 1980-ban katonai puccs mozdította el, és a hadsereg egykori parancsnoka, João Bernando Vieira miniszterelnök lett az elnök. 1998-ban rövid, de véres polgárháború tört ki az elnök és a hadsereg vezetője, Ansumane Mané tábornok frakciója között, ezt pár hónap után békeszerződés zárta, 1999 májusában azonban Mané mégis elkergette Vieirát, a hatalmat pedig egy katonai junta, valamint Malam Bacai Sanhá ideiglenes miniszterelnök vette át. Az év végén tartott választásokat az ellenzéki Kumba Yalá nyerte, és leszámolt a katonai hatalommal. Azonban 2000 novemberében Yalá új vezérkari főnököt akart kinevezni, Mané fellázadt, ám Veríssimo Correia Seabra tábornok csapatai legyőzték őt, és Mané pár nap múlva meg is halt egy tűzharc során.

Yalá elkövette azt a hibát, hogy alulpénzelte a hadsereget, ezért Seabra tábornok és csapatai 2003 szeptemberében elkergették őt, az átmeneti elnök Henrique Rosa lett. 2004 októberében Seabrát egy katonai lázadás során halálra verték, ezzel legyengült a hadsereg politikai hatása. A 2005-ös választásokon Vieira lett a befutó Sanhá előtt. Aztán a 2008-as választásokra hazatért száműzetéséből Yalá is, az elnökválasztás első köréből ő és Vieira jutottak tovább (Sanhá kiesett), a második körben azonban fordult az eredmény és végül ismét Vieira lett a befutó. Az eredményt Yalá vitatta és csalásra gyanakodott - ezért került sor az első elnökellenes, sikertelen puccsra.

A két merénylet

Bissau összetétele
Mint Afrikában mindenhol, itt is komoly problémát okoz a lakossági etnikai és vallási összetétele. Bár az Iszlám-hullám már a 7. században elérte a területet, de ennek ellenére csupán a népesség 45 %-át sikerült ezzel „megfertőzni”, a lakosság fele megmaradt a törzsi nézeteknél (a maradék 5 % keresztény). Az etnikai viszonyokat tekintve a lakosság 30%-a balanta, 20%-a fula, 14%-a mandzsaka, 13%-a mandinga, 7%-a papel nemzetiségű, a maradék 1%-ot pedig portugálok teszik ki - ezzel konfliktusok tömkelegének adva táptalajt. Az erős oktatási fegyelem ellenére a lakosság 61 százaléka analfabéta, azonban jó jel, hogy ők főleg az idősebbek köréből kerülnek ki. Bár a hivatalos nyelv a portugál, a köznyelvben mégis a törzsi nyelveket használják.
Azt kell mondani, hogy a múltat tekintve nem volt meglepő a hétfői gyilkosság. Egyrészt tavaly november 23-án már megpróbálta katonák egy csoportja lelőni a papel nemzetiségű elnököt saját otthonában - a fent említett választási botrány miatt -, de akkor a testőrség sikeresen szorította vissza a támadókat. Ám tegnap egy rettentően jól megszervezett, a katonaság vezetőinek jó része által támogatott akcióról volt szó, és alig maroknyi biztonsági védte csak az elnököt rezidenciájában, így embereivel együtt menekülés közben agyonlőtték - néhány órával azután, hogy a hadsereg főparancsnoka életét vesztette egy robbantásos merénylet folyamán.

Tagme Na Waie, balanta etnikumú vezérkari főnök ellen sem ez volt az első merénylet. Januárban például az elnök irodájából kapott egy hívást hogy jöjjön be, majd az út során kis híján lelőtték - csak kocsija védte meg. Mivel mind elvek, mind etnikai csoportok, mind ambíciók miatt ellentét feszült az ország két legbefolyásosabb embere között, így egyértelműnek látszik a forgatókönyv: Tagme halálát az elnök számlájára írták, és pár óra alatt a vezetőség megszervezett egy megtorló akciót, amit sikeresen végre is hajtott. Az a tény is ezt a feltevést látszik bizonyítani, hogy a hadsereg az akció után nem vette át hatalmat, hanem engedte Raimundo Pereirának, a Parlament elnökének, hogy előkészítse az új választást, és kihirdesse az egyhetes gyászt.

Elnök helyett kokain?


Az Interpol drogosztálya szerint, Afrika más országaihoz hasonlóan Bissau-Guineában is növekedett a drogforgalom, ami latin-amerikai drogleszámolásokkal magyarázható - hisz valahova át kell telepíteni a felszámolt ültetvényeket. Például egy Bissau-hoz tartozó lakatlan szigeten mintegy kilencszáz kiló kokain halad át hetente, ami évi több milliárd dollár bevételt jelent.

A drog eddig is hatalmas gondot okozott az országnak, hisz a negatív krirminalisztikai adatok jó része ebből a forrásból származott. Vélhetőleg csak azért tűrik el, mert a drogpénz nélkül teljes csődbe kerülne az ország, a nép jó része pedig az évi 20.000 tonnányi segély ellenére is éhen halna. Külön érdekesség, hogy a két merénylet épp akkor történt amikor a szomszédos Guinea a Bissau-Gunieai droghálózat felderítését kívánta megkezdeni.

Mivel az ország két leghatlamasabb embere szinte egyszerre tűnt el, így hirtelen igen nagy hatalmi űr keletkezett, amit félő, hogy az új elnök személye helyett a drogbárók fognak betölteni. Nemzetközi választási megfigyelők szerint novemberben is érkeztek szép számmal ismeretlen helyről hatalmas összegek az elnökjelöltek számlájára, a nép körében pedig ki nem mondott ténynek számít, hogy ezek a pénzek a drogbáróktól jöttek.

Bár Vieria állítólag nem játszott össze komoly mértékben a drogbárókkal, egy hallgatólagos megállapodás azért volt az elnök és fekete-kereskedelem kiskirályai közt: amíg ők támogatják az országot, addig a kormány se nagyon tesz ellenük semmit. Most viszont félő hogy a drogbárók teljesen a pénzük köré csavarják az új elnököt, így szinte korlátlan hatalmat szerezve az országban.
Forrás: HírExtra / africaatwar.blog
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását