A kisebbségkutatás a történettudomány egyik legfejlődőbb ága
Bemutatták szerdán az MTA Kisebbségkutató Intézet öt új kiadványát, amelyek Romsics Ignác történész szerint ugyancsak bizonyítják, hogy mára a kisebbségkutatás a történettudomány egyik legfejlődőbb ágává vált.
2009. február 4. szerda 21:23 - Hírextra
Romsics Ignác a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kötetet, Rainer M. János Stefano Bottonitól a Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története 1952–1960, Máthé Jánostól pedig a Magyarhermány kronológiája 1944-1964 című munkát méltatta. Pritz Pál Eiler Ferencnek Kisebbségvédelem és revízió. Magyar törekvések az Európai Nemzetiségi Kongresszuson (1925-1939), Ablonczy Balázs Tóth Ágnesnek Hazatértek - A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete címmel megjelentett könyvét mutatta be.
Romsics Ignác akadémikus a Kisebbségi magyar közösségek a XX. században című kötetről azt mondta, hogy az nem hagyományos értelemben vett monográfia, hanem a felsőoktatásban és a középiskolai oktatásban segédkönyvként is használható munka.
Kritikaként fogalmazta meg, hogy a Kárpát-medencei zsidóság és cigányság történetéről külön fejezetben is meg lehetett volna emlékezni.
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója Stefano Bottoni művéről többek között elmondta: a Magyar Autonóm Tartomány kialakítása jó alkalom volt a román kommunista párton belüli leszámoláshoz, melynek során - a keleti blokk országaiban egyedülálló módon - a Moszkvához hű erőket távolították el a vezetésből. Ennek lett a következménye, hogy Románia a szovjet szatellitállamok közül önálló útra tért, sőt 1955-ben azt is "megengedhette magának", hogy az SZKP első titkárától, Hruscsovtól kérje katonáinak kivonását.
Forrás: MTI
