Élőlánc: nyílt levél a kisiskolák megmentéséért

A levélben, amelyet Lányi András, a mozgalom elnökségi tagja jegyez, azt írják, hogy részletesen kidolgozták javaslataikat a rendelkezésre álló anyagi források méltányosabb elosztására, az érintettek egyenrangúságát és önrendelkezését tiszteletben tartó szabályozás kialakítására.

Arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy a 2009. évi költségvetési törvény tárgyalásánál tegyenek e javaslatok szellemében módosító indítványokat, illetve támogassák az ilyen irányú kezdeményezéseket. A szervezet szerint az lenne kívánatos, hogy a teljesítmény-mutatók szerinti alapfinanszírozás egy tanulóra jutó összege 2009. január 1-től érje el reálértéken a 2006. évi szintet, és a továbbiakban is legalább reálértéken maradjon.

Álláspontjuk szerint a normatív támogatások jelenlegi súlyosan diszkriminatív elosztása az önkormányzatok számára egyértelmű kényszerhelyzetet teremt, megfosztja őket az önálló mérlegelés lehetőségétől, s így alkotmányos jogot sért. Ennek kivizsgálására az oktatási jogok biztosát kérték fel - emlékeztetnek.

A levél kitér arra, hogy az elmúlt három tanév során az önálló óvodák és általános iskolák száma az összevonások következtében 1165-tel csökkent, ezen felül 140 óvoda és 196 általános iskola kapujára végleg lakat került.

A folyamatos forráshiánnyal küszködő községek nem tudnak ellenállni az anyagi nyomásnak. Jelenleg egy település, amely megszünteti 150 tanulóval működő iskoláját, különféle címeken évente mintegy 36 millió forint támogatásban részesül. Véleményük szerint takarékosságról tehát aligha lehet beszélni, annál inkább az adófizetők pénzének pocsékolásáról egy elhibázott politika szolgálatában.

"Az erőltetett iskolaközpontosítás zavartalanul folyik tovább: veszélyezteti az érintett gyermekek iskolai pályafutását, települések százait teszi jövőtlenné. A közhatalmat gyakorló testületek és felelős személyek elzárkóztak a párbeszédtől, semmibe vették javaslatainkat" - írta a levélben Lányi András, aki szerint az elmúlt esztendő próbálkozásainak szomorú tapasztalatai arról győzték meg őket, hogy Magyarországon nincs demokrácia: nincs párbeszéd a döntéshozók és az érintettek között.

Lányi András felidézte azt is, hogy kezdeményezéseiket az elmúlt hónapokban ismételten biztosította egyetértéséről a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke valamint tudományos akadémia elnöke is.