2024. április 29. - Péter

Megdöbbentő a fiatalok alkoholfogyasztása

Napvilágot látott az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) felmérése, amely szerint a mai tizenévesek relatív nagy arányban fogyasztanak alkoholt, relatív nagy arányban próbáltak könnyebb drogokat és az erőszakban látják az érvényesülés útját. Dr. Kerezsi
2008. október 18. szombat 07:59 - Kőrösi Viktor Dávid
A sajtóban jelent meg a felmérésük, amelyben az is benne van, hogy az eredmények ellenére a mai fiatalok olyanok mint 20 vagy 50 évvel ezelőtt. Ez jelenti-e azt, hogy a bűncselekmények és/vagy szabálysértések elkövetésének a mértéke volt hasonló?

Ez azért nehéz megítélni, mert minden korban máshol van az idősebb generáció érzékenységi küszöbe a fiatalok viselkedésével kapcsolatosan. Ma azt tapasztalhatjuk szerte a világban, hogy egyre több olyan cselekmény válik jogilag „üldözött” cselekménnyé, amit a kriminológusok státuszcselekményeknek hívnak. Az iskolakerülés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás fiatal korban vagy a randalírozás és a rongálás egyre többször fogalmazódik meg jogi reakcióval kezelendő szabályszegésként. A szabályt alkotó idősebb generáció érzékenysége tehát mindig fontos szerepet tölt be abban, hogy milyen a közvélekedés a fiatalok viselkedésével kapcsolatosan. Sokszor mondják, hogy „bezzeg a mi időnkben még szabálytartóbbak, szófogadóbbak voltunk, ezek a mai fiatalok meg…”. Aztán a mi fiataljaink felnőnek, s ugyanezt fogják mondani majd a saját gyerekeik korosztályára. Gondoljuk végig a Pál utcai fiúkat! Nem biztos, hogy ma nem minősítenénk kifosztásnak az „einstandolás”-t, és a Pásztor fivérek magatartását.

Kutatásunkkal azt a világot vizsgáltuk, amiről a kriminálstatisztika nem beszél. A 12-17 éves korosztály által elkövetett és látenciában maradt magatartásokat vizsgáltuk, amelyek nem feltétlen bűncselekmények, hanem szabálysértések. Sőt, ez lehet olyan magatartás is, ami még szabálysértést sem valósít meg, hiszen ha egy 13 éves fiatal alkoholt fogyaszt otthon, az nem szabálysértés. Arra voltunk tehát kíváncsiak, hogy milyen szabályszegések történnek az úgynevezett „kis-kriminalitás” szintjén, tehát a bűncselekmények alatti szférában. Azt tapasztaltuk, hogy az alkoholfogyasztás sajnos nagyon hozzátartozik a fiatalkorúak szórakozásához.

Ennek fényében melyek azok a vonások, amelyek azonosak a régi és a mai tinédzserek között?

Szerintem az, hogy kockázatvállaló társaság. Ez olyan sajátosság, ami minden időszakban, minden korban jellemző. Még a legjobb családokban felnövekvő fiatalok esetében is a kamaszkor az az időszak, amikor a kortárs csoport hatása megnövekszik. Ugyanakkor újdonság a mai fiataloknál az úgynevezett post-adolescence-kor, ami azt jelenti, hogy a mai fiatalok később tagozódnak be a társadalomba: később vállalnak gyereket, később házasodnak. Van tehát egy viszonylag hosszú időszak, amikor biológiailag érett az egyén, de a társadalmi tagsága még nem teljes, nem vállal munkát, még tanul, még készül az életre – s ezt az egyre hosszabb életkori időszakot a fiatalok egymás társaságában töltik el. A korábbi évtizedekben ugyanis a biológiai érés után hamarabb következett be a társadalmi értelemben vett „felnőtté válás”, azaz belépés a munka világába. Régen, amikor a fiatal befejezte az iskolai tanulmányait (elemi vagy középiskolai szinten) elment dolgozni. Ma sokkal hosszabb az ifjúkor, amikor a családi befolyás már kevésbé erős, a fiatalok az idejüket a kortárscsoport tagjaival töltik. Ezért fontos tudni, hogy mi történik ez alatt.

A sajtóban elég negatívan számoltak be az eredményekről azt sugallva, hogy az alkoholfogyasztás, a drogozás meglehetősen aggasztó méreteket öltenek. Valóban aggasztóak az adatok?

Számomra az alkohol fogyasztása volt aggasztó, a 12-17 évesek 78,7%-a élt már vele, ami azt jelenti, hogy rendkívül szorosan összekapcsolódik a szórakozással. Persze, az ember hiába tudja, hiszen látja, hogy létezik a fiatalok alkoholfogyasztása, azért az adatokkal szembesülni más érzés. A drogfogyasztással kapcsolatos eredmények viszont azt hozták, amit vártunk: messze nem jellemző, s nem olyanok az eredmények, mint a nyugat-európai országokban.

Nemzetközi összehasonlításban hogyan állunk?

A nemzetközi összehasonlításban azért vagyunk idő előtt, mert minden ország csak most fejezte be a saját kutatását, s egyelőre mindenki csak a saját eredményeit ismeri. Néhány országgal már elkezdtük az összehasonlítást, amely mint kiderült még akkor is bonyolult feladat, ha a vizsgálati minta hasonló, de az iskolarendszerben jelentős az eltérés.

A primer szocializációs környezet az érdekes vagy az iskolarendszer?

Természetesen mindkettő. Az alapvető hatást a család gyakorolja, a másodlagos szocializációs környezet pedig az iskola. A megkérdezett diákok az általuk elkövetett különféle devianciákkal kapcsolatosan azt is jelezték, hogy ezekről – ha egyáltalán kiderültek – jellemzően nem a pedagógusok szereztek tudomást. Ugyanis mindössze 7%-uk értesült a diákok deviáns viselkedéséről, ami nagyon kevés.

Milyen módon lehetne ezt növelni?

Programokkal, megbeszélésekkel, közös kirándulásokkal, közös foglalkozásokkal azért, hogy azok között az emberek között szorosabb legyen a kapcsolat, akik hatnak egymásra. A kortárs csoportban ugyan szorosak a kapcsolatok, de úgy tűnik, hogy csak ők hatnak egymásra, a felnőttek pedig elvesztették a fiatalokkal a kapcsolatot. Ez nem csak azért nehéz, mert ha a kortárscsoportban a jogsértő minta az erősebb, akkor a fiatal azt követi, hanem azért is mert sokszor maguk a felnőttek is rossz mintát adnak át a fiataloknak. Hiába magyarázza a pedagógus a fiatalnak, hogy nem szabad erőszakosnak lenni, ha a gyerek azt látja, hogy a szülei hogyan vezetnek, hogyan vágnak be a másik autó elé, hogyan nem engedik át a kismamát a zebrán, hogyan nem várják meg, hogy a lámpa zöld legyen és a többi. Ez is minta, és ez is hat.

Milyen tendenciákról beszélhetünk a kései Kádár-korban, illetve a rendszerváltás után?

Ami valakit a bűncselekmények elkövetésétől visszatart, az a külső és a belső kontroll. Én kriminológusként abban hiszek, hogy a belső kontroll visszatartó hatása az erősebb. Az emberek döntő többsége ugyanis akkor sem vét a törvény ellen, ha arra egyébként lehetősége lenne, ami a belső kontroll erejét mutatja. A kései Kádár-korban a külső kontroll sokkal erősebb volt. Norbert Elias szerint a jogkövető felnőttek értékkészlete olyan, mint a befagyott tó, sima jégpáncél, a fiataloknál pedig olyan, mint a szél által felkorbácsolt tóban az egymásra torlódott jégtáblák; aztán jön a tavasz, a jég elolvad és a következő télre a jég sima lesz. A fiatalok döntő többsége, akik tinédzserként kisebb szabálysértéseket követtek el, be fognak illeszkedni és jogkövető állampolgárrá fognak válni.

Azt lehet tudni, hogy a mai fiatalok milyen esélyekkel próbálnak elhelyezkedni a társadalomban?

A kutatásban volt arról kérdés, hogy milyennek látja a megkérdezett a jövőjét. Ezt mi is megkérdeztük, lévén a kutatás nemzetközi volt, tehát minden ország ugyanazokat a kérdéseket tette fel a megkérdezett diákoknak. Magánvéleményem azonban az, hogy 12 éves gyerekektől elég nehéz megtudni, hogy milyen a jövőképük. Az eredmények szerint a hazai diákok nem is nagyon tudták, mi pedig nem lepődtünk meg ezen. Ehhez a kérdéshez inkább az a probléma tartozik, hogy mekkora a fiatalok körében a munkanélküliség. Ha a munka világában nem tudunk egy belátható, tervezhető pályát kínálni, akkor a társadalmi beilleszkedés a fiatal generáció számára sokkal nehezebb lesz.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását