Az állam igen, az önkormányzat nem teljesíti kötelezettségét

A távirati iroda annak kapcsán kérdezett meg városi közlekedési szakmérnököket, hogy a sztrájkra készülő BKV-s szakszervezetek szerint mintegy 19 milliárd forintnyi többlettámogatásra van szüksége a társaságnak ahhoz, hogy megoldódjon a gazdasági problémája; ennek előteremtése szerintük az állam és a Fővárosi Önkormányzat feladata lenne.

A helyi közlekedés biztosítása az önkormányzati törvény értelmében a helyi önkormányzat feladata. De a tapasztalatok szerint Európában a 4-500 ezer lakos feletti városoknál már nem elegendő a közösségi közlekedés fenntartásához az utasok által vásárolt jegyekből és bérletekből befolyó összeg, illetve a város költségvetéséből juttatott pénz. A Budapesthez hasonló, több mint egymillió lakosú városokban szükség van a tartományi, illetve állami támogatásra is. A több évtizeden keresztül csiszolódó európai gyakorlat szerint az a legjobb, amikor az utas, az adott város és az állam (illetve tartomány) egyenlő szerepet vállal a közlekedési társaság működtetéséből, vagyis egyharmad-egyharmad részét fizeti a költségeknek.

A BKV működtetése évente körülbelül 116 milliárd forintba kerül, fejlesztések, pótlások nélkül. Az üzemi ráfordításokra a bevételnek kellene fedezetet biztosítani, azonban a társaság működésében évente rendre 15-20 milliárd forint a hiány.

Az utasoktól körülbelül 46 milliárd forint folyik be, ami majdnem 40 százalék az ideálisnak tartott 33 százalékkal szemben, vagyis a fővárosi utasok többet is fizetnek a közlekedésért, mint amennyit kellene. Az állam fogyasztói árkiegészítés címén 17 milliárd forintot folyósít, ezzel fedezi a költségek 14 százalékát. Emellett az állam a teljesített "normatív hatósági férőhely kilométer" után további 32 milliárd forintot utal át a fővárosnak, ez a költségek további 27 százalékára nyújt fedezetet. Az állam a maga 41 százalékos részesedésével szintén túlteljesíti kötelezettségét.

Tavaly az országos szinten a normatív támogatásra elkölthető 35,1 milliárd forint 91 százalékát a BKV kapta, a többi 109 önkormányzat - ahol szintén van helyi közlekedés - osztozott a maradék 9 százalékon, azaz 3 milliárd forinton.

Tehát 2007-ben az utasok, illetve az állami támogatások fedezték a költségek 80 százalékát. De tavaly a HÉV működtetésére is kapott a BKV az államtól 600 millió forintot. Azonban még így is hiányzik a társaság működtetéséhez szükséges pénz 15-18 százaléka (évi 15-20 milliárd forint). Ennek oka, hogy a tulajdonos fővárosi önkormányzat egyetlen fillért nem ad a BKV működtetésére, mindössze a fejlesztésekhez járul hozzá, tavaly 10 milliárd forinttal - hívták fel a figyelmet.

A működéshez szükséges forrásokat hitelből fedezi a társaság, azonban az adósság egyre nő, a 2003-as 16 milliárdról 2008-ra elérheti a 78 milliárdot. A közlekedésmérnökök egybehangzó véleménye szerint elsősorban nem az állam a hibás abban, hogy a BKV ebbe a helyzetbe került, hanem a tulajdonos főváros.

A főváros arra hivatkozik, hogy a 4-es metró építése miatt költ kevesebbet a BKV finanszírozására. A szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: a főváros nem állíthatja le saját társasága biztonságos működését 10 évre azért, mert egy új eszközt kíván vásárolni, építeni, ami talán majd 5-8 százalékos részesedéssel bír az utazási teljesítményekből.