Másrészt azt is meg szeretnék tudni, hogy valóban hőn szeretett lánya, Virginia, a későbbi Maria Celeste nővér maradványai találhatók-e a sírjában.

Ehhez mindkét test maradványait exhumálni kellene, ám a firenzei Szent Kereszt-bazilika plébánosa erről hallani sem akar, tiszteletlenségnek tartja.

"Azonosítani annak a személynek a maradványait, aki a világ egyik legnagyobb tudósának életében oly fontos szerepet töltött be, komoly és humánus vállalkozás" - mondta a kutatócsoport vezetője, Paulo Galluzzi professzor.

Galileo Galileit háromszázötven éve (1633) az egyház eretnekség vádjával perbe fogta azon álláspontjáért, hogy a Föld forog a Nap körül, mire a tudós - a kínzásoktól és a kivégzéstől való félelmében - visszavonta nézetét, így életfogytiglani háziőrizettel és szilenciummal megúszta a máglyát.

Virginia Galileit alig tizenhárom évesen apja egy firenzei apácazárdában helyezte el, ahol a leány három évvel később Maria Celeste nővér néven öltötte magára a fátylat. Az alkalmi látogatásokat leszámítva nem találkozhatott apjával, de folyamatosan levelezett vele, és a fennmaradt 124 leveléből néhány éve sikerkönyv jelent meg több nyelven, így magyarul is.