"A kérdés, hogy mi marad, ha a nyelvet eltávolítjuk, s a válasz: rengeteg minden" - magyarázta a brit rendező, James Macdonald.

A darab, amelynek nincsen cselekménye, egy téren játszódik, ahol a sok-sok szereplő áthalad, de mindenki csak egyszer. Az ötlet állítólag akkor merült fel Handkéban, amikor egy kávéházban üldögélt Olaszországban, s a járókelőket figyelte.

A darabban ugyan nincsenek szavak, de hangok, zörejek, zenetöredékek, sikolyok azért vannak benne, ahogy egy repülőgép magnóra felvett berregését vagy az aszfaltot feltörő légkalapácsokat is hallani.

"A jegyek jól fogynak, bár nem kapkodják, mint a cukrot. Főleg a fiatalok érdeklődnek. Úgy véljük, hogy a konzervatívabb nézők akkor jönnek majd, ha napvilágot láttak a kritikák" - mondta a színház szóvivője.

Peter Handke osztrák író 1942-ben született. Magyarul megjelent művei: Kaspar (Európa, 1975); Vágy nélkül, boldogtalan (Magvető, 1979); A kapus félelme a tizenegyesnél (Európa,1979); Végre egy kínai (Európa, 1990); Gyerektörténet (Magvető, 1984); Az ismétlés (Magvető, 1990).

Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról című darabot 2001-ben mutatta be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében.