Lesz gáz, vagy gáz lesz
Úgy fest, Bulgária szeretne minél diplomatikusabban kihátrálni az oroszokkal kötött energetikai projektek alól, a válságra és egyéb tényezőkre hivatkozva. Ezt azonban az oroszok sem akarják annyiban hagyni. Hol tart most az ügy?Ki veszít?
Déli Áramlat
A Déli Áramlat egy tervezett csővezeték, amely a Földközi-tenger alatt szállítana orosz földgázt Bulgárián keresztül Délkelet-Európába. Az Európai Unió Nabucco projektjének versenytársa. A projektet 2007 június 23-án jelentették be, amikor az olasz energiacég Eni vezérigazgatója, Paolo Scaroni és az orosz energiacég, a Gazprom alelnöke, Alekszander Medvegyev egyetértési nyilatkozatot írtak alá a Déli Áramlat megépítéséről. Bulgária részvételéről 2008. január 18-án írt alá megállapodást Bulgáriával a Gazprom. Megegyeztek, hogy a vezeték bulgáriai szakaszának megépítésére egyenlő arányban birtokolt vállalatot hoznak létre. A bolgár parlament 2008. július 25-én jóváhagyta a megállapodást.
Ám - ha minden kötél szakad - az oroszoknak természetesen van egy „B-tervük” is. Agusztusban Putyin törökországi látogatása során megegyezett a Samsun-Ceyhan kőolaj vezeték építésről a törökökkel. Ezen a vezetéken orosz kőolaj folyik majd a Fekete-tengertől Törökország földközi-tengeri partjáig.
Ami pedig az belenei atomerőművet illeti, egyértelmű, hogy csakis a bolgárok veszítenek vele. Az oroszoknak több szerződésük is van atomerőmű modernizációra például a csehekkel, szlovákokkal, valamint Kínával, Indiával és még Latin-Amerikával is. Emellett egy esetleges újabb orosz-ukrán gázvita során csak a bolgárok járnak rosszul.Bulgária reakcióján tulajdonképpen nincs mit csodálkozni. Először is, már a választások előtti kampányban jelezte a jelenlegi kormány, hogy szeretné felülvizsgálni az oroszokkal kötött energetikai megállapodásokat, mert korrupció gyanúsak.
Emellett a Burgasz–Alekszandroupolisz kőolajvezeték ügye is aggasztó, mivel már hét éve nem mozdult túl sokat előre, és ha nem jön létre, a görögök is sokat veszítenek vele, nemcsak a bolgárok.
A Déli Áramlat problémája pedig még sokáig elhúzodhat, főleg ha Románia végül tényleg csatlakozik a vezeték építéséhez.
A belenei atomerőmühöz egyértelműen hitelre van szüksége az országnak, amit ha nem az EU-tól kap meg, hanem az oroszoktól, akkor az építést is orosz vállalatok fogják véghez vinni.
Ám Bojko Boriszov inkább az Európai Unió felé szeretne nyitni. De mivel egy céltudatos ember, így addig nem vet keresztet az oroszok projektjeire, amíg nem muszáj.