Tudomány
Több mint 100 méter magas cunamit indított el egy ősi aszteroida az Északi-tengeren
Egy évtizedek óta vitatott geológiai rejtélyt oldottak meg a kutatók: megerősítették, hogy egy mintegy 160 méter átmérőjű égitest csapódott a tengerfenékbe 43-46 millió évvel ezelőtt. Az ütközés hatalmas mennyiségű vizet és kőzetet lökött a magasba, majd pusztító szökőárat indított el.
A tengerfenék mélyén rejtőzött a bizonyíték
A Silverpit-krátert 2002-ben fedezték fel az Északi-tenger déli részén, Yorkshire angliai partvidékétől mintegy 130 kilométerre. A képződmény körülbelül 700 méterrel a tengerfenék alatt található, maga a kráter pedig nagyjából három kilométer átmérőjű. Eredete azonban hosszú ideig megosztotta a geológusokat: egyesek szerint aszteroida vagy üstökös becsapódása hozta létre, mások a föld alatti sók mozgásával vagy vulkáni folyamatokkal magyarázták a kialakulását.
A Heriot-Watt Egyetem kutatói Uisdean Nicholson vezetésével most többféle bizonyítékot egyesítettek. A korszerű szeizmikus felvételek mellett egy olajfúrásból származó kőzetmintákat is megvizsgáltak. Ezekben olyan kvarc- és földpátkristályokat találtak, amelyek szerkezete rendkívüli nyomás hatására változott meg. Az úgynevezett sokkolt ásványok erős bizonyítékot jelentenek arra, hogy a területet egy rendkívül nagy energiájú becsapódás érte.
Egy 30 emeletes épületnél is magasabb hullám
A kutatók számítógépes modellekkel rekonstruálták az eseményt. Eredményeik szerint a körülbelül 160 méter széles égitest nyugat felől, viszonylag lapos szögben csapódott a tengerfenékbe. Az ütközés következtében kőzet és tengervíz hatalmas tömege emelkedett a levegőbe, majd visszazuhant a tengerbe.
A modellek alapján a becsapódás egy több mint 100 méter magas cunamit idézett elő. Ez meghaladja egy 30 emeletes épület magasságát. A hullám becsült mérete számítógépes szimulációkon alapul, nem közvetlen megfigyelésen, hiszen az esemény több tízmillió évvel ezelőtt történt.
A kutatás azért is jelentős, mert a Földön viszonylag kevés ősi becsapódási kráter maradt fenn felismerhető állapotban. Az erózió, a lemeztektonikai folyamatok és az üledékek felhalmozódása az évmilliók során eltüntetheti vagy betemetheti ezeket a nyomokat. A Silverpit különösen értékes, mert szerkezete a tengerfenék alatt viszonylag jó állapotban őrződött meg.
A felfedezés nemcsak a Föld múltjának megértését segítheti. A kráter vizsgálatával a tudósok azt is jobban megismerhetik, hogyan alakítják át az égitestek becsapódásai a bolygók felszínét és a mélyben húzódó kőzetrétegeket.
Forrás: sciencedaily.com