Öt mód, ahogyan az El Niño világszerte befolyásolja az időjárást

Indonéziában, Indiában és az Egyesült Államokban egyaránt aszályok, árvizek és hőhullámok sújtják a lakosságot. Ezek a szélsőséges időjárási jelenségek összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint az El Niño felerősítheti a szélsőséges időjárási eseményeket.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a rekorderejű El Niño tovább erősödhet, és legalább 2027-ig fennmaradhat. Íme öt példa arra, hogyan érezhető már most a jelenség hatása a világ különböző pontjain.

1. Indonézia 2015 óta a legsúlyosabb erdőtűzszezonnal küzd

Indonéziában az El Niño éveire jellemzően szárazabb és melegebb időjárás uralkodik. Az ország jelenleg 2015 óta a legsúlyosabb erdőtűzszezont éli át. Az év eleje óta legalább 895 657 hektárnyi terület égett le, ami csaknem hatszorosa Nagy-London területének. Ez több mint kétszer akkora kiterjedésű leégett terület, mint amekkorát az előző évben, az El Niño hatása nélkül regisztráltak. A tüzek miatt iskolákat kellett bezárni, és országszerte nőtt a kórházi felvételek száma.

Szumátra és Kalimantán szigetén emberek milliói voltak kitéve a tüzekből származó mérgező füstködnek, és mintegy 175 ezer ember szenvedett valamilyen légzőszervi megbetegedésben. A regisztrált esetek közül több mint 40 ezer kisgyermekeket érint. A megbetegedések az egyszerű köhögéstől a hörghuruton át egészen az olyan súlyosabb állapotokig terjednek, mint a tüdőgyulladás.

2. Rendkívül aktív a hurrikánszezon a Csendes-óceán keleti térségében

A Csendes-óceán keleti medencéjében, ahol az El Niño rendszerint fokozza a hurrikántevékenységet, az idei szezon különösen aktívnak bizonyult. Eddig 22 elnevezett vihar és 12 hurrikán alakult ki, köztük 10 nagy erejű hurrikán. Ez a szám már most meghaladja azt, ami egy átlagos szezon teljes időtartama alatt jellemző, miközben a szezon végéig még két hónap van hátra.

Az El Niño két fontos feltételt teremt a viharok megerősödéséhez: megemeli az óceán felszíni hőmérsékletét, és gyengíti a légkör magasabb rétegeiben uralkodó szeleket. Ez kedvez a viharok gyors fejlődésének és intenzitásuk növekedésének.

Jó példa erre a Polo hurrikán, amely rövid idő alatt jelentősen megerősödött. A vihar széllökései elérték az óránkénti 180 mérföldes, azaz mintegy 285 kilométeres sebességet. A gyors intenzitásnövekedést az El Niño hatására kialakult, rendkívül meleg óceáni vizek táplálták.

A Polo egyike volt annak a három hurrikánnak, amelyek ugyanabban az időben kavarogtak a Csendes-óceán keleti medencéjében. Az Odalys és a Nolo nevű viharokkal együtt egyidejűleg voltak aktívak.

Ráadásul egy hónapon belül ez már a második ilyen eset volt. Szeptember elején a kivételesen meleg óceánból származó energia három egyidejű hurrikán kialakulásához vezetett a Csendes-óceán középső és keleti térségében: a Lowell, a Karina és a Marie nevű viharokéhoz. Az idei év előtt legutóbb 2015-ben fordult elő, hogy egyszerre három hurrikán volt aktív a Csendes-óceánon.

3. Szokatlanul csendes az atlanti-óceáni hurrikánszezon

Miközben a Csendes-óceán keleti térségében egymást követik az erős viharok, az Atlanti-óceánon feltűnően nyugodt a helyzet. Az El Niño rendszerint fokozza a szélnyírást az Atlanti-óceán északi részén. A szélnyírás a szél sebességének és irányának magassággal történő változását jelenti, amely megzavarhatja a viharok szerkezetét, szétszakíthatja azokat, és gátolhatja kialakulásukat. Eddig mindössze egy hurrikán, az Isaias érte el a szárazföldet: Florida északnyugati, úgynevezett Panhandle térségében, valamint Alabamában.

A műholdas megfigyelések 1960-as évekbeli kezdete óta ez volt a legkésőbb kialakult hurrikán. Korábban a 2002-ben és 2013-ban felállított rekord számított mérvadónak: azokban az években szeptember 11-én alakult ki az első hurrikán.

Egy átlagos szezonban erre az időpontra már 10 elnevezett vihart, öt hurrikánt és két nagy erejű hurrikánt regisztráltak volna. Idén ezzel szemben eddig mindössze nyolc trópusi vihar alakult ki: az Arthur, a Bertha, a Cristobal, a Dolly, az Edouard, a Fay, a Gonzalo és a Hanna.

4. A gyengébb monszunesők veszélyeztetik az indiai mezőgazdaságot

A szárazabb és melegebb időjárás Indiában is érezteti hatását, ahol a mezőgazdaság számára létfontosságú monszunesők mennyisége 13 százalékkal maradt el az átlagtól. Az Indiai Meteorológiai Szolgálat (IMD) ezt az eltérést még a normális tartományba sorolná, az országos átlag azonban nem tükrözi megfelelően az egyes régiók közötti különbségeket.

Közép-Indiában a csapadékmennyiség nagyjából megfelelt a szokásosnak, az ország keleti és északkeleti részén viszont mintegy 26 százalékkal kevesebb eső esett az átlagosnál. Ezeket a területeket a rendkívüli aszály által sújtott régiók közé sorolták. India déli államaiban 24 százalékkal maradt el a csapadék az átlagtól.

Még azokon a területeken is, ahol az összesített csapadékmennyiség közelítette a megszokott értéket, szokatlanul alakult az esőzések eloszlása. A monszun idején jellemző, viszonylag folyamatos csapadék helyett hosszú száraz időszakok váltakoztak szélsőséges esőzésekkel. Ez tovább növeli a mezőgazdaság terheit, és kiszolgáltatottabbá teszi a terméshozamokat az időjárási szélsőségekkel szemben.

A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño nem feltétlenül az egyetlen oka a kialakult helyzetnek. India monszunidőjárását számos különböző légköri és óceáni folyamat befolyásolja, ezért a csapadékhiány hátterében több tényező együttes hatása állhat.

5. Erős tájfunok sújtják Kelet-Kínát és Japánt

A Csendes-óceán nyugati térségében, Kelet-Kína és Japán környékén szintén aktív viharos időszak zajlik. A Maysak és a Dujuan nevű viharok a közelmúltban kiterjedt áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak.

A Japán Meteorológiai Ügynökség adatai szerint a Csendes-óceán nyugati részén eddig 10 trópusi ciklon alakult ki. Ez a legmagasabb szám egyetlen szezonban 1966 óta.

Az El Niño idején a Csendes-óceán melegebb vizei megváltoztatják a légköri szélrendszereket, ami a ciklonok kialakulásának helyét is befolyásolja. Ennek következtében a viharok gyakran keletebbre jönnek létre, távolabb Japántól és Kelet-Kínától.

A jelenség tehát nem minden térségben ugyanúgy érezteti a hatását: miközben egyes területeken a meleg óceáni vizek elősegítik az erős trópusi ciklonok kialakulását, máshol a megváltozott légköri viszonyok eltéríthetik a viharok szokásos útvonalát. Az El Niño globális hatásai jól mutatják, hogy az óceánok és a légkör kölcsönhatásai miként alakíthatják át a csapadékviszonyokat, az aszályok kockázatát és a trópusi viharok aktivitását a világ különböző részein.