Hogyan teljesít az amerikai gazdaság Donald Trump elnöksége alatt valójában?

Donald Trump amerikai elnök rendszeresen méltatja az amerikai gazdaság teljesítményét. „Nálunk van a világ legforróbb országa” – hangoztatja, arra utalva, hogy az Egyesült Államok gazdasága kiemelkedően jól teljesít.

Az összkép első pillantásra valóban kedvezőbb annál, mint amire sokan számítottak, miután Trump 2025-ben bejelentette átfogó, úgynevezett „felszabadítás napi” (Liberation Day) vámintézkedéseit. A gazdaság növekszik, az infláció jóval elmarad a Joe Biden elnöksége alatt elért csúcsától, a háztartások jövedelme pedig emelkedik.

A kedvező mutatók mögött azonban komoly ellentmondások húzódnak meg. A vámok és az Iránnal vívott, Izraellel közösen folytatott háború következményei növelik az árakat, miközben a munkahelyteremtés lelassult. A gazdaság növekedését ráadásul jelentős részben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullám támogatja, amelynek kifulladása a bővülést is visszafoghatná.

A BBC Verify az elérhető gazdasági adatok alapján vizsgálta meg, mennyire támasztják alá a számok az elnök állításait, és mit érzékelhet mindebből egy átlagos amerikai háztartás.

1. Tisztességes ütemben növekszik az amerikai gazdaság

Az Egyesült Államok gazdasága a közelmúlt történelmi tapasztalatai alapján kifejezetten elfogadható ütemben bővül. A legfrissebb adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) évesített növekedési üteme 2,2 százalék. A gazdaság összességében mintegy 3,2 százalékkal nőtt 2024 vége, vagyis Trump második elnöki ciklusának kezdete előtt óta.

Ez a növekedés a hét vezető ipari hatalmat tömörítő G7-csoport valamennyi más tagjáénál gyorsabb volt ebben az időszakban.

Az amerikai teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Trump 2025. április 2-i vámbejelentése után rontotta az Egyesült Államok növekedési kilátásait. A szervezet akkor arra figyelmeztetett, hogy az importvámok visszafoghatják a beruházásokat és a lakossági fogyasztást.

Az elnök a következő hónapokban azonban jelentősen enyhített az eredetileg bejelentett vámokon, így azok gazdasági hatása is mérsékeltebb lehetett a kezdetben vártnál.

A növekedés másik fontos hajtóereje a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási boom. Az amerikai technológiai vállalatok hatalmas összegeket fordítanak az MI-infrastruktúra kiépítésére, többek között adatközpontok építésére.

Az amerikai vállalkozások 2026 augusztusában 5 milliárd dollárt költöttek adatközpontok építésére, az azokba kerülő informatikai hardverek költsége nélkül. Ez csaknem kétszerese annak a havi összegnek, amelyet Trump hivatalba való visszatérésekor fordítottak erre a célra.

A beruházási hullám ugyanakkor kockázatot is jelent: ha az MI-hez kapcsolódó költekezés jelentősen visszaesik, az a gazdasági növekedés egyik fontos támaszát húzhatja ki az amerikai gazdaság alól.

2. Újra gyorsul az infláció

A 2024-es elnökválasztáson sok amerikai választó Joe Bident okolta a világjárvány után megugró árakért, és a megélhetési költségek emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy büntetni akarták a demokrata elnököt.

Trump januárban, 2025-ös hivatalba lépésekor 3 százalékos inflációs rátát örökölt. A pénzromlás üteme azóta 3,7 százalékra emelkedett. Ez jóval alacsonyabb a Biden elnöksége alatt, 2022-ben elért, 9 százalékos csúcsnál, de azt jelzi, hogy az árak emelkedése ismét gyorsabbá vált.

A New York-i Federal Reserve közgazdászainak becslése szerint az infláció alacsonyabb lenne, ha Trump második ciklusában nem vezették volna be az új vámokat. Az importterhek ugyanis megdrágíthatják a külföldről érkező termékeket, és a költségek egy része végül a fogyasztóknál csapódhat le.

Az árnyomást az iráni háború is fokozza. A közel-keleti olaj- és üzemanyag-ellátás jelentős zavarai felhajtották a globális energiapiaci árakat, ennek hatásai pedig az amerikai gazdaságban is megjelentek.

A dízel üzemanyag gallononkénti ára 2026 szeptemberében rekordot jelentő 6,52 dollárra emelkedett. Ez nem csupán az autósokat érinti: a dízel fontos energiaforrás a mezőgazdaságban és az iparban is, így drágulása számos termék előállítási és szállítási költségét növelheti.

Az élelmiszerárak alakulása sem egységes. A marhahús és a kávé drágult Trump hivatalba lépése óta, miközben a tojás ára csökkent. Egyes amerikai kiskereskedelmi vállalatok már arra figyelmeztettek, hogy a háború miatt emelkedő energiaárak tovább drágíthatják az élelmiszer-termelést, és végül a bolti árakban is megjelenhetnek.

Vagyis hiába alacsonyabb az infláció, mint a néhány évvel korábbi csúcspontján, az amerikai fogyasztók nem feltétlenül érzik úgy, hogy könnyebb lett az életük. Az infláció lassulása ugyanis nem az árak általános csökkenését, hanem azok további, legfeljebb mérsékeltebb ütemű emelkedését jelenti.

3. Nőnek a háztartások jövedelmei, de nem mindenki jár jól

Az amerikai háztartások jövedelme összességében tovább emelkedik. A mediánjövedelem – vagyis az az érték, amelynél a háztartások fele többet, fele kevesebbet keres – az infláció hatásával korrigálva 2025-ben 2,6 százalékkal, 87 460 dollárra nőtt. Ez az eddigi legmagasabb érték.

Az aggregált adatok azonban nem mutatják meg, hogy az egyes jövedelmi csoportok mennyire részesülnek a növekedés előnyeiből.

Az Institute on Taxation and Economic Policy (ITEP) nevű amerikai gazdaságpolitikai kutatóintézet a Trump-féle adócsökkentések, az egészségbiztosítás költségeit mérséklő állami támogatások egy részének megszűnése, valamint a vártnál nagyobb áremelkedések együttes hatását vizsgálta.

A számítások szerint a középső jövedelmi ötöd háztartásai 2026-ban átlagosan mintegy 1700 dollárral rosszabbul járnak annál, mint amilyen helyzetben ezek nélkül a változások nélkül lennének. A legszegényebb ötöd esetében a hátrány átlagosan 750 dollár.

A legfelső jövedelmi 1 százalék ezzel szemben becslések szerint átlagosan 12 560 dollárral jár jobban, elsősorban a Trump-féle adócsökkentések következtében. Az ITEP eredményei a vámok háztartásokra gyakorolt hatásáról nagyjából összhangban vannak a Tax Foundation nevű kutatóintézet becsléseivel.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a jövedelmek emelkedése önmagában nem jelenti azt, hogy minden társadalmi csoport vásárlóereje javul. A magasabb keresetűek jelentős előnyökhöz juthatnak az adócsökkentésekből, miközben az alacsonyabb és közepes jövedelmű családokat jobban sújthatják a megélhetési költségek és a támogatások megszűnése.

Fontos ugyanakkor, hogy az ITEP számai becslések, amelyek meghatározott gazdaságpolitikai intézkedések együttes hatását modellezik. Nem azt jelentik, hogy minden egyes háztartás pontosan ekkora veszteséget vagy nyereséget könyvelt el.

4. Lassult a munkahelyteremtés

Trump a vámintézkedések bejelentésekor azt ígérte, hogy az Egyesült Államokat „elárasztják majd a munkahelyek”. Érvelése szerint a külföldi vállalatok és az amerikai gyártók új üzemeket telepítenek az országba, hogy elkerüljék az importtermékekre kivetett vámokat.

Az eddigi adatok alapján azonban a munkahelyteremtés üteme jelentősen elmarad a korábbitól.

Trump második elnöki ciklusának kezdete óta havonta átlagosan 34 ezer új munkahely jött létre az amerikai gazdaságban. Ez éles visszaesés Joe Biden elnökségének utolsó évéhez képest, amikor havonta átlagosan 122 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A feldolgozóiparban sem látszik egyelőre az elnök által ígért látványos fordulat. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2026 szeptemberében 12,6 millió volt, valamivel kevesebb, mint Trump második ciklusának kezdetén.

Mindez azonban nem járt együtt a munkanélküliség jelentős megugrásával. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon áll, nagyjából azon a szinten, ahol Trump hivatalba lépésekor volt.

Ennek egyik magyarázata a bevándorlás szigorítása és a kitoloncolási program. A Dallas Federal Reserve elemzése szerint az intézkedések csökkentették az amerikai gazdaság rendelkezésére álló munkaerő nagyságát. Ha kevesebben keresnek munkát, akkor a munkanélküliségi ráta stabilan tartásához is kevesebb új állásra lehet szükség.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a gazdaság munkaerőpiaca erősödik. A viszonylag alacsony munkanélküliség mögött a munkaerő-kínálat szűkülése is állhat, miközben a foglalkoztatás bővülése lassabbá válik.

5. Drágul az állami és a lakossági hitelfelvétel

Trump második elnöki ciklusában tovább nőtt az amerikai szövetségi kormány hitelfelvétele, amelyhez az elnök jelentős adócsökkentései is hozzájárulnak.

A szövetségi költségvetés hiánya – vagyis az állami bevételek és kiadások különbsége – a 2026 szeptemberével zárult pénzügyi évben elérte a 2 billió dollárt. Ez az amerikai GDP mintegy 6 százalékának felel meg.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a hiány 2030-ra a GDP 8 százaléka fölé emelkedhet. A magas állami költekezés rövid távon a gazdasági növekedést is támogathatja, hiszen a kormányzati kiadások növelik a keresletet. A tartósan nagy hiány és az államadósság gyors növekedése azonban komoly kockázatokat hordoz.

Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a túlzott amerikai állami hitelfelvétel és az emelkedő adósság növeli egy későbbi pénzügyi válság veszélyét. Egy ilyen válság súlyos következményekkel járhatna az amerikai háztartások számára is.

A magas költségvetési hiány az állami finanszírozás árát szintén növelheti. Az amerikai államkötvények iránt elvárt hozamok emelkedése azt jelenti, hogy a kormánynak drágábban kell pénzhez jutnia a pénzügyi piacokon.

A tízéves amerikai államkötvény hozama Trump 2025. januári hivatalba lépése óta jelentősen emelkedett, és már az 5 százalékot is meghaladja. Ez a globális pénzügyi válság 2007-es kezdete óta nem látott szint.

A magasabb piaci hozamok a lakossági hitelkamatokra is nyomást gyakorolnak. Az Egyesült Államokban egy új, 30 éves futamidejű jelzáloghitel kamata 7,4 százalékra emelkedett, szemben a Trump hivatalba lépésekor jellemző 6,9 százalékkal.

A dráguló lakáshitelek tovább rontják a lakásvásárlás megfizethetőségét. Az új vevőknek magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk, miközben a már ingatlannal rendelkezők közül sokan nem szívesen költöznek el. Ezzel ugyanis fel kellene adniuk korábban, alacsonyabb kamatok mellett felvett hitelüket, és az új ingatlanhoz már csak drágább finanszírozást tudnának igénybe venni.

A magasabb hitelköltségek így nem csupán az állami költségvetést terhelik: a lakossági fogyasztást, a lakáspiacot és a háztartások pénzügyi mozgásterét is befolyásolják.

Trump gazdasága: erős növekedés, egyenlőtlen előnyök

Az amerikai gazdaság teljesítménye tehát nem írható le egyszerűen sem sikertörténetként, sem kudarcként. A GDP növekszik, a háztartások mediánjövedelme rekordot ért el, a munkanélküliség pedig viszonylag alacsony. Ezek valós, kedvező fejlemények.

A másik oldalon azonban gyorsult az infláció, lassult a munkahelyteremtés, a vámok és az iráni háború növelik a költségeket, a magasabb kamatok pedig egyre nehezebbé teszik a lakásvásárlást. Eközben az adócsökkentések és a megélhetési költségek változásai eltérően érintik a különböző jövedelmi csoportokat.

A gazdasági növekedés ráadásul részben olyan beruházásokra támaszkodik, amelyek fenntarthatósága nem magától értetődő, miközben az államháztartás hiánya egyre nagyobb terhet jelent.

A legfontosabb különbség tehát az összesített gazdasági teljesítmény és annak háztartási érzékelése között húzódik. Attól, hogy az amerikai gazdaság növekszik, még nem következik, hogy az átlagos család könnyebben fizeti a bevásárlást, a lakáshitelt vagy az egészségbiztosítást.

Trump gazdaságpolitikájának megítéléséhez ezért nem elég a GDP növekedésére vagy a jövedelmi adatokra hivatkozni: azt is figyelembe kell venni, hogy ki részesül a növekedés előnyeiből, ki viseli a magasabb árak terheit, és mennyire maradhat fenn a jelenlegi gazdasági lendület.