21 tanulság az EU-csúcsról: a költségvetéstől a brüsszeli bűzbotrányig

Az Európai Tanács ülése eredetileg az Európai Unió következő, hosszú távú költségvetéséről szólt volna, ám a nemzetközi események és a tagállamok közötti nézeteltérések alaposan kibővítették a napirendet. Az energiaárak, a migráció, az EU bővítése, Ukrajna és az európai ipar jövője egyaránt terítékre került. Bár a tárgyalások sokszor feszültté váltak, konkrét megállapodásból kevés született. A POLITICO 21 pontban foglalta össze, mit lehetett leszűrni a brüsszeli találkozóból.

1. Az energiaárak vitték el a show-t

A csúcstalálkozó első komoly konfliktusa csütörtök reggel robbant ki az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer második szakasza, az ETS2 körül. Több tagállam az intézkedés elhalasztását sürgette a magas energiaárak miatt, ami háromórás patthelyzethez vezetett. Olaszország és Görögország a visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – mellé állt, de a tagállamok többsége elutasította a halasztást. A vita az ebédet is eltolta, az esti sajtótájékoztatót pedig végül lemondták.

2. A költségvetési tárgyalások maratoni küzdelmet ígérnek

Az EU következő többéves költségvetése az egyik legvitatottabb kérdésnek ígérkezett, a csúcstalálkozó azonban nem hozott áttörést. A legtöbb vezető a korábban képviselt álláspontját ismételte meg. Több ország kisebb költségvetést szeretne. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök például úgy fogalmazott: országa „nem az EU bankautomatája”. Bart De Wever belga kormányfő szintén a takarékosság szükségességét hangsúlyozta, és sajátos humorral megjegyezte, otthon is hozzá kellett szoknia a nadrágszíj meghúzásához, mert a felesége holland.

3. A maratonból akár sprint is lehet

António Costa, az Európai Tanács elnöke továbbra is azt szeretné, ha még az év vége előtt megszületne a költségvetési megállapodás. Ennek érdekében november végére rendkívüli csúcstalálkozót hirdetett, amelyet decemberben újabb ülés követ. Az idő azonban szorítja a tagállamokat: a novemberi találkozótól gyors előrelépést várnak, ha tartani akarják az év végi határidőt.

4. Az uniós vezetőknek érdemes lesz több ruhát csomagolniuk

A következő hónapokban hosszú tárgyalások várhatnak az állam- és kormányfőkre. Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy a karácsony előtti, decemberi csúcstalálkozó a tervezettnél tovább tarthat. „A decemberi csúcsra a szokásosnál néhány inggel többet kellene csomagolnunk” – mondta. Ez arra utal, hogy a költségvetési vita akár többnapos, elhúzódó egyeztetéssé is válhat.

5. Könnyebb lehet a következő ciprusi nyaralás

Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök abban bízik, hogy decemberben napirendre kerül országa csatlakozása a schengeni övezethez. Elmondása szerint a technikai előkészületek már lezárultak, így a következő lépés a politikai döntés lehet. Ha a tagállamok támogatják a csatlakozást, az Ciprus és a schengeni térség közötti utazást is egyszerűbbé teheti.

6. Megkopott António Costa tekintélye

Az Európai Tanács elnökét több vezető is bírálta az energiaárakról szóló tárgyalások kezelése miatt. Három uniós diplomata szerint az egyeztetések „káosszá” váltak, más források pedig arról számoltak be, hogy a vezetők dühösek voltak, amiért a tárgyalások kisiklottak. A nézeteltérések így nemcsak a szakpolitikai kérdésekről, hanem Costa tárgyalásvezetéséről is szóltak.

7. Egy sör árával is segíthetjük Ukrajnát

Andris Kulbergs lett miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt azzal érvelt, hogy Ukrajna támogatása évente mindössze egy sör árába kerül minden európai számára. „Az az egy sör nekünk költség. Ott emberéletekbe kerül. Ha kevesebbet iszunk, életeket mentünk meg” – fogalmazott. A kijelentés arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az európaiak számára viszonylag csekély anyagi áldozat is jelentős segítséget jelenthet az orosz agresszióval szemben védekező országnak.

8. Az Európai Parlament is jelezte, hogy számolni kell vele

Az uniós költségvetésről szóló vitában az Európai Parlament képviselői is igyekeztek hangsúlyozni a testület jelentőségét. Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt, valamint Carla Tavares, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának tárgyalója egyaránt kiemelte a parlament szerepét. Roberta Metsola parlamenti elnök a csúcstalálkozó első részén személyesen is figyelmeztette a tagállami vezetőket: az EP nem egyszerűen jóváhagyja a mások által meghozott döntéseket, és a jövőben sem lesz „pecsételőgép”.

9. Kínáról beszéltek, anélkül hogy mindig kimondták volna a nevét

A tagállami vezetők csütörtöki ebédjükön a kereskedelmi egyensúlytalanságokról tárgyaltak, ami a kínai gazdasági kapcsolatok kérdését is érintette. Üdvözölték az Európai Bizottság és Kína között a kínai hibrid autók behozatalának korlátozásáról elért megállapodást. Andrej Babiš cseh miniszterelnök egyenesen fantasztikusnak nevezte az egyezséget. A POLITICO értesülései szerint a Bizottság további kereskedelmi intézkedéseken is dolgozhat, amelyek a vegyipari termékek és az ipari gépek behozatalát érintenék, védve az európai gyártókat a tisztességtelen kínai versenytől.

10. Új politikai barátság van kialakulóban

Magyar Péter magyar miniszterelnök az első tárgyalási nap után késő este közös szelfit tett közzé Rob Jetten holland kormányfővel. Mindketten mosolyogtak, Magyar pedig úgy jellemezte a hangulatot: „fáradtak, de nem szomorúak”. Jetten szerint a két politikus hasonló generációhoz tartozik, és közvetlenebb, pragmatikusabb hozzáállást képvisel, mint néhány másik uniós vezető. Úgy fogalmazott, hogy emiatt gyorsan megtalálták a közös hangot.

11. Vissza a kastélyba

António Costa februárra újabb versenyképességi csúcstalálkozót tervez a belgiumi vidéken található Alden Biesen kastélyba. A rendezvényt három uniós diplomata erősítette meg a POLITICO-nak. Az uniós vezetők már az év elején is jártak a helyszínen, most pedig ismét ott vitathatják meg, hogyan erősíthető Európa gazdasági versenyképessége.

12. A ceutai válság továbbra is kísért

A pénteki tárgyalások előtt 16 uniós vezető külön reggelin egyeztetett a migrációról, majd a kérdés a teljes csúcstalálkozó napirendjére is felkerült. Egy uniós diplomata szerint a vezetők nagyjából egyetértettek abban, hogy rendkívüli migrációs nyomás esetén fel kellene függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, ha a beáramlást szándékosan idézik elő. A felvetés azonban komoly jogi kérdéseket vet fel, különösen a nemzetközi és uniós jog által tiltott visszakényszerítések, vagyis a pushbackek lehetősége miatt.

13. Dánia, Olaszország és Lengyelország szigorítana a migrációs politikán

A három ország vezetői közösen érveltek amellett, hogy a migráció sok európai polgár számára fontos aggodalom, és szerintük hozzájárulhat a bűnözés növekedéséhez. A keményebb fellépést sürgető álláspont újabb vitát generált, és tovább nyújtotta az egyébként is rendkívül hosszú csúcstalálkozót.

14. Azért születtek megállapodások is

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Pedro Sánchez spanyol kormányfő a csúcstalálkozó margóján egyeztetett a ceutai válság nyomán bevezetett, spanyol állampolgárokat érintő olasz korlátozásokról. Emellett Franciaország és Németország is megállapodott az európai autógyártók előnyben részesítéséről az ipari gyorsító törvény keretében. A kompromisszum részeként enyhítenék a 2035-re tervezett jármű-kibocsátási célt. Az egyezség hónapok óta húzódó vitát zárhat le a két legnagyobb uniós gazdaság között.

15. Az uniós vezetők igazán különleges ételeket kaptak

A csütörtöki ebéd étlapján „teljes ízű zöldségalaplé” szerepelt, pénteken pedig gazdag alaplé és pezsgőmártás is került az asztalra. A POLITICO ironikusan jegyezte meg, hogy az uniós vezetők étkezéseinél nem spórolnak a kulináris jelzőkkel – és vélhetően az alapanyagokkal sem.

16. Az újságírók nem voltak ilyen elégedettek

Miközben a vezetők különleges fogásokat kaptak, a tanácsi sajtókantinban dolgozó és étkező újságírók a vegetáriánus ételek szűkös választékára panaszkodtak. A csúcstalálkozó tudósítását végző sajtómunkások tehát nem minden tekintetben részesültek ugyanolyan figyelemben, mint a politikai vezetők.

17. Az EU nem bírálta nyíltan Zelenszkijt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt pénteki sajtótájékoztatóján arról kérdezték, hogy az uniós vezetők szóvá tették-e az amerikai elnökkel, Donald Trumppal szemben használt hangnemét. Korábban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint egyes európai fővárosok aggódnak amiatt, hogy Zelenszkij nyilatkozatai tovább ronthatják a kapcsolatot a Fehér Házzal. Az ukrán elnök azonban azt mondta, nem kapott kemény bírálatot. „Európai kollégáimtól támogatást, és csak támogatást hallottam, amiért hálás vagyok” – fogalmazott.

18. Robert Ficónak nem jutott ölelés

Zelenszkij a csúcstalálkozó épületébe érkezve több uniós vezetőt is öleléssel és puszival üdvözölt, egy kivétellel: Robert Fico szlovák miniszterelnök kimaradt a gesztusból. A POLITICO szerint ennek hátterében az állhat, hogy Szlovákia egy korábban felfüggesztett, Moszkvával folytatott együttműködési fórum újraindítására készül. A jelenet jól érzékeltette az Ukrajnával kapcsolatos politikai nézetkülönbségeket.

19. Húszmillió ukrán menekülhet Európába, ha Oroszország győz

Zelenszkij súlyos figyelmeztetést intézett az európai vezetőkhöz: ha Oroszország megnyeri a háborút, akár 20 millió ukrán is arra kényszerülhet, hogy Európába meneküljön. Az Eurostat adatai szerint már most több mint négymillió ukrán él az uniós tagállamokban ideiglenes védelem alatt. Az ukrán elnök kijelentése arra figyelmeztetett, hogy a háború kimenetele nemcsak Ukrajna, hanem az egész kontinens jövőjét meghatározhatja.

20. Az uniós vezetők megfeledkeztek Nagy-Britanniáról – vagy mégsem?

A héten ismét felmerült annak lehetősége, hogy az Egyesült Királyság a jövőben közelebb kerüljön az EU-hoz, esetleg újra csatlakozzon a közösséghez. A kérdés azonban nem került szóba a csúcstalálkozón, annak ellenére sem, hogy a következő hónapban EU–brit csúcstalálkozót tartanak. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor kijelentette: minden barátot szívesen látnak a közösség közelében, és Kanadát, Norvégiát, Izlandot, valamint az Egyesült Királyságot is megemlítette. Andris Kulbergs lett miniszterelnök szerint a briteknek „vissza kellene térniük a családba”. Azt is állította, hogy Oroszországnak szerepe volt a Brexitben.

21. A POLITICO a végére tartogatta a legjobbat

Az Európai Tanács üléseinek tudósítása gyakran hosszú várakozással jár, ezúttal azonban a sajtótájékoztatóra váró újságíróknak egy különös problémával is szembe kellett nézniük: valaki folyamatosan kellemetlen szagokat okozott a teremben. A POLITICO élő tudósítása a brüsszeli diplomáciai és újságírói körökben is nagy visszhangot váltott ki, miután a lap beszámolt a rejtélyes „szellentőről”.

A csúcstalálkozó végére tehát számos fontos kérdés maradt nyitva, a hosszú napirend ellenére kevés konkrét döntés született. A költségvetési vita folytatódik, az energiaárak és a migráció megosztják a tagállamokat, Ukrajna támogatása pedig továbbra is az európai politika egyik meghatározó kérdése. A POLITICO ironikus összegzése szerint a brüsszeli csúcstalálkozón végül sok volt a forró levegő – nemcsak átvitt értelemben.