EU: amíg háború van, a szankciós is maradnak

Európa nem engedne a szankciós nyomásból

„Nem oldunk fel semmilyen szankciót, amíg Oroszország nem állítja le a háborút” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó pénteki napján. António Costa, az Európai Tanács elnöke szintén egyértelművé tette, hogy szerinte most nem a korlátozások enyhítésének, hanem Ukrajna támogatása fokozásának és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésének van itt az ideje.

A nyilatkozatok Donald Trump amerikai elnök döntésére is reagáltak, aki enyhített az Oroszországot sújtó szankciókon, hogy lehetővé tegye az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal kötött dízelüzletet. A lépés felháborodást váltott ki Ukrajnában, és aggodalmat keltett az európai szövetségesek körében.

Zelenszkijt az uniós vezetők tapssal fogadták a tanácskozáson. Az ukrán elnök megköszönte Európa támogatását, és „valódi vezetőknek” nevezte azokat, akik a háború kezdete óta Ukrajna mellett állnak. Hangsúlyozta, hogy Moszkva részéről továbbra sem látja a háború befejezésére irányuló szándék jeleit.

Az ukrán elnök szerint ezért Kijevnek a télre is fel kell készülnie: nemcsak az energetikai ellátás biztosítása, hanem a légvédelem megerősítése és a finanszírozás előteremtése is sürgető feladat. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy különösen nehéz tél várhat Ukrajnára az orosz támadások fokozódása miatt.

Kallas szerint az EU és az Egyesült Államok együttműködése jelenleg rendkívül nehéz. Brüsszel újabb szankciós csomagon dolgozik, és igyekszik meggyőzni Washingtont arról, hogy a háború lezárásához az agresszorra kell nyomást gyakorolni. A főképviselő azt is kiemelte, hogy a Starlink műholdas internetrendszer fontos szerepet játszik Ukrajna védelmében, és Európa rövid távon nem képes teljesen pótolni ezt a képességet.

Donald Trump eközben ismét élesen bírálta Zelenszkijt. Az amerikai elnök szégyenletesnek nevezte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat, és új választásokat követelt Ukrajnában. Azt is állította, hogy Zelenszkijjel nehezebb együttműködni, mint Putyinnal.

Milliárdos finanszírozási hiány fenyegeti Ukrajnát

Az uniós vezetők előtt egyre sürgetőbb kérdés, hogyan finanszírozzák Ukrajna katonai és gazdasági szükségleteit 2027-ben és 2028-ban. Az Európai Bizottság jövőre 45 milliárd eurót folyósítana a támogatási hitel keretében, emellett további források érkezhetnek az Ukrajna-eszközből és az Európai Békekeretből. Kijev azonban ennél jóval nagyobb összegre számít: az ukrán kormány becslése szerint a katonai és pénzügyi igények együttesen mintegy 78 milliárd dolláros, vagyis körülbelül 70 milliárd eurós hiányt eredményezhetnek.

A finanszírozás előteremtésére nincs egyszerű megoldás. A közös uniós hitelfelvétel a növekvő hitelköltségek miatt vitatott, az Oroszországhoz köthető befagyasztott állami vagyon felhasználása pedig továbbra sem élvezi valamennyi tagállam támogatását.

Micheál Martin ír miniszterelnök nyitottnak mutatkozott az orosz vagyon felhasználására, de hangsúlyozta, hogy a korábbi egyeztetések nem vezettek megállapodáshoz. Szerinte rövid távon azonnali segítségre van szükség, középtávon pedig olyan megoldást kell találni, amely 2027-ben és 2028-ban is biztosítja Ukrajna finanszírozását.

Christian Stocker osztrák kancellár ugyanakkor átláthatóbb tájékoztatást sürgetett az ukrán költségvetés helyzetéről. Azt kérte Kijevtől, hogy részletesen ismertesse a hiány okait, és számoljon be arról, miként teljesülnek a támogatásokhoz kapcsolódó feltételek, köztük a jogállamisági, korrupcióellenes és pénzmosás elleni követelmények.

Martin egyúttal azt sürgette, hogy az EU még az év vége előtt állapodjon meg a következő hosszú távú költségvetéséről. Ez Ukrajna támogatása szempontjából is meghatározó lenne, miközben a tagállamok között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak a közös kiadások mértékéről.

Magyar Péter egyeztetett Zelenszkijjel

A csúcstalálkozó margóján kétoldalú megbeszélést tartott Magyar Péter magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij. Ez volt a két vezető első személyes kétoldalú találkozója, miután a magyar–ukrán kapcsolatokat az elmúlt években komoly feszültségek terhelték.

Magyar a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta, hogy teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. Üdvözölte a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítéséről szóló magyar–ukrán politikai megállapodást is.

A magyar miniszterelnök az ukrán parlament által elfogadott kisebbségi oktatási törvényt az egyezség végrehajtásának első lépéseként értékelte. Hozzátette, hogy a megállapodás gyakorlati megvalósításáról miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések. Magyarország diplomáciai eszközökkel kész hozzájárulni a mielőbbi tűzszünethez és a tartós békéhez.

A tanácskozás másik kiemelt témája a migráció volt. Több tagállam, köztük Dánia és Olaszország is változtatásokat sürgetett a csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseinek migrációval foglalkozó részében. Mette Frederiksen dán miniszterelnök bírálta a spanyol kormány tervét, amely mintegy 600 ezer bevándorló jogállását rendezné, és úgy vélte, Madrid lépése szembemegy más európai országok törekvéseivel.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Frederiksen és Rob Jetten holland kormányfő kezdeményezésére húsz ország képviselői informális egyeztetést tartottak a migráció kezeléséről. A résztvevők az illegális érkezések megelőzéséről, az embercsempészet és a migránsok kizsákmányolása elleni fellépésről, valamint az új uniós szabályok végrehajtásáról tárgyaltak.

Meloni a szabálytalanul érkező migránsok határeljárások alatti őrizetére vonatkozó európai szabályok felülvizsgálatát is szorgalmazta. Christian Stocker osztrák kancellár pedig előrelépésnek nevezte Ursula von der Leyen javaslatát egy olyan különleges jogi keret kidolgozására, amely válsághelyzetekben lehetővé tenné a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztését.

A migrációs viták mellett Olaszország és Spanyolország a közelmúltban kialakult határellenőrzési konfliktusának lezárásáról is megállapodott. A két ország kölcsönös intézkedései veszélyeztették a schengeni térség útlevél-ellenőrzés nélküli működését, a vezetők azonban jelezték, hogy rendezni kívánják a nézeteltéréseiket.

A brüsszeli csúcstalálkozó így egyszerre mutatja az európai országok Ukrajna melletti kiállását és az uniós egység korlátait. Miközben az Oroszország elleni nyomás fenntartásáról egyértelmű politikai üzenetek hangzottak el, a háború finanszírozása, az amerikai együttműködés és a migráció kezelése továbbra is komoly viták elé állítja a tagállamokat.