Oroszország háborúra költ, de az embereknek alig segít

Az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza október 22-én kezdi tárgyalni a 2027–2029-es költségvetési tervezetet. Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország a szeptemberi parlamenti választásokon alkotmányos többséget szerzett, ezért a büdzsé elfogadása előtt érdemi módosításokra aligha lehet számítani.

A tervezet egyik legfontosabb sajátossága a katonai és biztonsági kiadások kiugróan magas aránya. Ezek az idei évben várhatóan elérik a 17 ezer milliárd rubelt, vagyis mintegy 181 milliárd eurót, miközben az eredeti előirányzat még csak 12,1 ezer milliárd rubel, körülbelül 129 milliárd euró volt. A jelentős emelés jól érzékelteti az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított teljes körű orosz invázió növekvő költségeit.

A 2027-es költségvetésben a védelemre és a biztonságra szánt összeg a szövetségi kiadások 44 százalékát teheti ki, ami történelmi csúcsot jelentene.

A szociális kiadások csökkennek, a háborús terhek nőnek

Az orosz pénzügyminisztérium a költségvetési tervezetben az állampolgárokkal szembeni szociális kötelezettségek teljesítését nevezi meg elsődleges feladatként. A tervezett számok azonban nem ezt a prioritást tükrözik: a szociálpolitikai kiadások 2027-ben 7 százalékkal, 7,1 ezer milliárd rubelről 6,65 ezer milliárdra csökkennek. Ez euróban számolva hozzávetőleg 76 milliárdról 71 milliárdra történő visszaesést jelent. A keretből finanszírozzák többek között a nyugdíjakat, a veteránoknak járó kifizetéseket, az anyasági támogatásokat és más szociális juttatásokat.

A kormány azt ígérte, hogy a támogatásokat az inflációhoz igazítja. Az orosz hivatalos inflációs ráta az elmúlt két év nagy részében 8 százalék felett alakult, független közgazdászok szerint pedig a tényleges pénzromlás ennél is nagyobb lehetett. A Kreml eközben a következő három évre összesen 10 ezer milliárd rubeles, mintegy 107 milliárd eurós gyermek- és családtámogatási keretet hirdetett meg. Ebből szülési támogatásokat, családi pótlékot és lakhatási programokat finanszíroznának. Az összeg azonban eltörpül a védelmi kiadások mellett: a tervezett gyermek-költségvetés nagysága mindössze ötöde a katonai kiadásokénak.

A katonáknak és családtagjaiknak járó szövetségi juttatások a nemzeti védelem költségvetési fejezetébe kerülnek. Ennek kiadásai a tervek szerint jövőre mintegy 25 százalékkal emelkednek.

A régiók a szociális támogatásokból finanszírozzák a háborút

A szociális kiadások visszaszorítása nem korlátozódik a szövetségi költségvetésre. Az oroszországi régiók egy része saját forrásból finanszírozza a háborúhoz kapcsolódó juttatásokat, miközben sok helyi költségvetés már most is hiánnyal küzd. Ennek következtében a regionális hatóságok egyre gyakrabban csoportosítanak át pénzeket a civil támogatásoktól a katonai kifizetésekre.

Szeptember végén az Arhangelszki területen több mint 63 millió rubelt vontak el az eredetileg szociális támogatásokra szánt keretből. Az átcsoportosított összeg kétharmada a nevelőszülőknek járó juttatásokból, a fennmaradó rész pedig a nagycsaládosokat segítő támogatásokból származott. A pénzt egyszeri, háborúval összefüggő kifizetésekre és a halálesetek után járó kompenzációkra fordították.

Néhány nappal korábban a Tulai régióban 54 millió rubelt csoportosítottak át. A pénztől a nevelőotthonban élő gyermekek, az alacsony jövedelmű háztartások, a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok, az árvák lakásfelújítási programja és a munkásveteránok támogatása esett el. Az összeget katonák kifizetésére és a harcokban elesettek után járó kártérítésre irányították át.

Szentpéterváron olyan törvényjavaslatot készítettek elő, amely csökkentené az oktatásra, a közlekedési infrastruktúra felújítására és az egészségügyi projektekre szánt összegeket, miközben növelné a katonáknak járó juttatásokat.

Egyre kevesebb pénz jut az elesett katonák családjainak

Oroszország számos régiójában tavaly ősz óta folyamatosan csökkentik az elesett katonák családjainak járó egyszeri regionális haláleseti támogatásokat, közkeletű nevükön a „koporsópénzt”. Ezek az összegek a szövetségi szinten biztosított egyszeri kártalanítás kiegészítései. A régiók 2022-ben és 2023-ban jelentősen megemelték a támogatásokat, részben azért, hogy vonzóbbá tegyék a katonai szerződéses szolgálatot, és versenyben maradjanak a toborzásban.

Az Uljanovszki régióban korábban egymillió rubel, mintegy 10 700 euró járt az elhunyt katonák hozzátartozóinak. Az összeget februárra a felére csökkentették, majd újabb vágás következett: a támogatás 50 ezer rubelre, körülbelül 533 euróra esett vissza.

Baskírföldön a korábbi kétmillió rubeles, hozzávetőleg 21 300 eurós juttatás legfeljebb 100 ezer rubelre, mintegy 1100 euróra zsugorodott. A Kirovi és az Omszki régióban egymillióról 500 ezer rubelre csökkentették a támogatást. Kemerovóban hárommillióról egymillió rubelre mérsékelték a kifizetést, Szaratovban pedig azok a családok, amelyek szeptember végéig egymillió rubelt kaptak, azóta már csak ennek tizedére számíthatnak.

A korábban jelentős összegű kompenzációk csalókat is vonzottak. A Tengermelléki határterületen egy tiszthelyettes ellen az a gyanú merült fel, hogy házasságokat szervezett a frontra induló szerződéses katonák és helyi nők között. A konstrukció lényege az volt, hogy a katonák halála esetén járó kártalanítást a résztvevők között osztották volna szét.

Habarovszkban februárban hat embert vettek őrizetbe, akiket hasonló konstrukció megszervezésével gyanúsítanak. A feltételezések szerint közjegyzői meghatalmazások segítségével fértek hozzá katonák bankszámláihoz. Az ügyben feltételezett kár elérte a 2,4 millió rubelt, vagyis körülbelül 25 600 eurót.

Nem minden család jut hozzá a támogatáshoz. Azoknak a katonáknak a hozzátartozói, akiket a hadsereg eltűntként vagy dezertőrként tart nyilván, nem pedig igazoltan halottként, nem jogosultak az egyszeri haláleseti kifizetésre. Egyes áldozatok rokonai azt állítják, hogy a hatóságok ezt a besorolást a kompenzáció visszatartására használják.

Az egészségügy is veszít a költségvetési versenyben

A védelmi kiadások növekedése az egészségügyi finanszírozásban is érezteti a hatását. A tervek szerint az egészségügyre jövőre 7 ezer milliárd rubelt, hozzávetőleg 75 milliárd eurót fordítanak. A független orosz sajtó számításai szerint ez 6,8 százalékos csökkenést jelent, a pénzügyminisztérium azonban vitatja ezt az adatot.

A következő három évre összesen 28,6 ezer milliárd rubelt, mintegy 305 milliárd eurót irányoznának elő egészségügyi célokra. Ezzel szemben a hadsereg finanszírozása ugyanebben az időszakban elérheti az 50 ezer milliárd rubelt, vagyis hozzávetőleg 533 milliárd eurót.

A tervezett megszorítások az egészségügyi ellátás több területét is érintik. A mentőszolgálatok finanszírozását több mint egynegyedével csökkentették, a regionális járóbeteg-rendelők építését és felújítását támogató program keretét pedig megfelezték. Különösen jelentős visszaesés várható az onkológiai ellátás finanszírozásában: az országos rákellenes program 2027-ben mindössze 3,9 milliárd rubelt kaphat, szemben az idei 44,9 milliárd rubellel.

A költségvetési tervek így egyértelműen jelzik az orosz állami kiadások súlypontjának eltolódását. Miközben a Kreml a szociális kötelezettségek teljesítését hangsúlyozza, a katonai és biztonsági kiadások rekordmagasságba emelkednek, a szociális támogatások és egyes egészségügyi programok forrásai pedig csökkennek. A háború finanszírozásának terhei ráadásul nemcsak a szövetségi költségvetésben, hanem a régiók mindennapi kiadásaiban is egyre világosabban megjelennek.