Gazdaság / HR
Futószalagon épülnek az adatközpontok Kínában
Miközben az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok energiaigénye és környezeti hatásai miatt egyre több vita alakul ki, Kína hatalmas beruházásokkal építi digitális infrastruktúráját. Belső-Mongólia egyik városa, Ulanqab a technológiai verseny új központjává válik, ahol közel 90 adatközpont létesítését tervezik.
A Góbi-sivatag peremén fekvő, kétmilliónál kevesebb lakosú városban egész adatközpont-negyedek emelkednek ki a mezőgazdasági területek közül. A Huawei, a Kuaishou és más kínai technológiai vállalatok beruházásai látványosan jelzik Peking törekvését, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Olcsó energia és gyors építkezés: Kína előnyei
A Stanford Egyetem kutatása szerint 2025-ben az Egyesült Államokban nagyjából tízszer annyi mesterségesintelligencia-adatközpont működött, mint Kínában, és az amerikai infrastruktúra számítási kapacitása is jelentősen nagyobb. Az Egyesült Államok előnyét elsősorban a legfejlettebb chipekhez való hozzáférés adja, mivel Washington exportkorlátozásai akadályozzák a kínai vállalatokat az Nvidia és az AMD legkorszerűbb termékeinek beszerzésében.
Kína azonban más területeken előnyben van. Az építkezések rendkívül gyorsan haladnak, a rendelkezésre álló földterület bőséges, a szél- és napenergia pedig viszonylag olcsón biztosítható. Az ország 2022 és 2025 között jelentős új energiatermelő kapacitásokat épített ki, miközben a megújuló energia egy részét nem tudja felhasználni.
Peking ezért az úgynevezett „keleti adatok, nyugati számítási kapacitás” stratégiával a nyugati országrészekbe telepíti az adatközpontokat, közelebb az energiatermeléshez. A kormány szeptemberben 560 milliárd dolláros, ötéves infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be. A kínai vállalatok mesterségesintelligencia-beruházásai is gyorsan nőnek, bár egyelőre jócskán elmaradnak amerikai versenytársaikétól.
A chipek és a túlméretezett beruházások jelentik a kockázatot
Az olcsó energia önmagában nem old meg minden problémát. A kínai chipgyártók még lemaradásban vannak az amerikai technológiához képest, ezért a gyengébb processzorok összekapcsolásával próbálják növelni a számítási teljesítményt. Ez azonban bizonyos feladatoknál jóval nagyobb energiafogyasztással járhat.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyes vidéki adatközpontok kihasználatlanul maradhatnak, ha nincs elegendő hardver vagy ügyfél a működtetésükhöz. A távolság szintén korlátozhatja azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek gyors adatfeldolgozásra van szükségük.
Ulanqabban ugyanakkor biztatóak a kilátások. Az Envision vállalat épülő Galaxy Campus nevű létesítménye a tervek szerint energiaigényének több mint 80 százalékát közvetlenül szélerőművekből fedezi majd. A hűvösebb éghajlat és a víz nélküli hűtési technológia a környezeti terhelést is csökkentheti.
A beruházás első ütemére már minden kapacitást lekötöttek. A fejlesztők a következő évtized mesterségesintelligencia-igényeire készülnek – miközben Kína számára az energiaellátás és az építkezések gyorsasága részben ellensúlyozhatja a technológiai lemaradást.
Forrás: CNN nyomán