Egy gyakori hiba akár 7 Hgmm-rel is megemelheti a vérnyomásmérés eredményét

A Johns Hopkins Medicine vezetésével végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a kar helyzete a vérnyomásmérés során érdemben befolyásolhatja az eredményt. A vizsgálatban három különböző kartartást hasonlítottak össze: amikor a kart egy asztalon támasztották meg, amikor a résztvevő az ölében pihentette, illetve amikor a kar szabadon, megtámasztás nélkül lógott a test mellett.

Az eredményeket a JAMA Internal Medicine című szakfolyóiratban közölték. A kutatók azt találták, hogy az ölben pihentetett kar a szisztolés vérnyomást közel 4 Hgmm-rel, míg a test mellett megtámasztás nélkül hagyott kar közel 7 Hgmm-rel emelte meg a mérési eredményt a megfelelő, asztalon megtámasztott kartartáshoz képest.

A kartartás jelentősen befolyásolhatja a mérés pontosságát

A kutatás eredményei szerint a kar helyzete „óriási különbséget” jelenthet a pontos vérnyomásmérésben – mondta Tammy Brady, M.D., Ph.D., a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának klinikai kutatásokért felelős gyermekgyógyászati alelnöke, a Johns Hopkins Children’s Center gyermek-hipertónia programjának orvosigazgatója, a Welch Center for Prevention, Epidemiology, and Clinical Research igazgatóhelyettese, valamint a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók szerint az eredmények megerősítik azokat a klinikai ajánlásokat, amelyek szerint vérnyomásméréskor a kart stabilan, egy asztalon vagy más megfelelő felületen kell megtámasztani. Az American Heart Association adatai szerint az Egyesült Államokban a felnőttek csaknem felének emelkedett a vérnyomása. A magas vérnyomás azt jelenti, hogy a véráramlás által az erek falára kifejtett nyomás tartósan meghaladja az általánosan normálisnak tekintett értéket. A vérnyomást két számmal jellemzik: a szisztolés és a diasztolés értékkel. Az ideálisnak tekintett érték körülbelül 120/80 Hgmm.

A kezeletlen magas vérnyomás növelheti a szívinfarktus, a stroke és más súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A magas vérnyomás gyakran kevés vagy semmilyen észrevehető tünettel nem jár, ezért a rendszeres, rutinszerű vérnyomásmérés fontos szerepet játszik az állapot felismerésében és kezelésében. Sok esetben az életmód megváltoztatása – például a testsúly csökkentése, az egészségesebb étrend és a rendszeres testmozgás – is hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához, szükség esetén pedig különböző gyógyszerek is alkalmazhatók.

Így kellene helyesen vérnyomást mérni

Az American Heart Association legfrissebb klinikai gyakorlati ajánlásai több olyan lépést is meghatároznak, amelyek javíthatják a vérnyomásmérés pontosságát.

Fontos többek között:

• a megfelelő méretű vérnyomásmérő mandzsetta használata,
• a hát megfelelő megtámasztása,
• a talpak padlón tartása,
• a lábak keresztezésének kerülése,
• valamint a mérés során a kar megfelelő pozicionálása.

A vérnyomásmérő mandzsettájának középső részét szívmagasságban kell elhelyezni, miközben a kar egy asztalon vagy más stabil felületen nyugszik.

A kutatók szerint ennek ellenére a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a vérnyomást olyan vizsgálóasztalon ülő betegnél mérik, akinek a karja nincs megfelelően megtámasztva. Előfordulhat, hogy az egészségügyi dolgozó tartja a beteg karját, más esetekben pedig a beteg egyszerűen az ölébe helyezi.

Hogyan zajlott a Johns Hopkins vizsgálata?

A kutatásban 133 felnőtt vett részt. A résztvevők 78 százaléka fekete, 52 százaléka pedig nő volt. Életkoruk 18 és 80 év között volt. A vizsgálat 2022. augusztus 9. és 2023. június 1. között zajlott. A résztvevőket véletlenszerűen hat csoportba osztották. A csoportok között az volt a különbség, hogy milyen sorrendben vizsgálták náluk a három különböző kartartást.

Valamennyi vérnyomásmérést egyetlen vizit során, délelőtt 9 és este 6 óra között végezték el. A mérés előtt a résztvevők kiürítették a húgyhólyagjukat, majd két percig sétáltak. Ezzel azt a helyzetet próbálták szimulálni, ahogyan egy páciens jellemzően megérkezik egy rendelőbe, majd vérnyomásszűrésen vesz részt.

Ezt követően öt percig ülve pihentek úgy, hogy hátuk és lábuk megfelelően meg volt támasztva. Minden résztvevő felkarján a kar méretének megfelelő vérnyomásmérő mandzsettát használtak. A kutatók digitális vérnyomásmérő készülékkel három alkalommal három egymást követő mérést végeztek, az egyes mérések között 30 másodperces szünetekkel.

A kutatók szigorúan ellenőrizték a mérési körülményeket

Minden három mérésből álló sorozat után eltávolították a mandzsettát. A résztvevők ismét két percig sétáltak, majd újabb öt percig pihentek. Ugyanazon vizit során minden résztvevőnél egy negyedik, szintén három mérésből álló sorozatot is elvégeztek úgy, hogy a kart az asztalon támasztották meg. Erre azért volt szükség, hogy figyelembe tudják venni a vérnyomásértékek között természetes módon előforduló, jól ismert változékonyságot. Valamennyi mérést csendes, elkülönített helyiségben végezték. A résztvevőket arra kérték, hogy a vérnyomásmérés közben ne beszéljenek a kutatókkal, és ne használják a telefonjukat.

A vizsgálat eredménye egyértelmű különbséget mutatott a három kartartás között. Azok a helyzetek, amelyek a klinikai gyakorlatban gyakran előfordulnak – vagyis amikor a kar az ölben nyugszik, illetve amikor a test mellett, megtámasztás nélkül lóg –, magasabb vérnyomásértékeket eredményeztek, mint amikor a kart az ajánlásoknak megfelelően egy asztalon támasztották meg.

Az ölben pihentetett kar esetében a szisztolés vérnyomást átlagosan 3,9 Hgmm-rel magasabbnak mérték. A diasztolés vérnyomás esetében a különbség 4,0 Hgmm volt. Még nagyobb eltérést tapasztaltak akkor, amikor a kar megtámasztás nélkül, a test mellett lógott. Ebben az esetben a szisztolés vérnyomás átlagosan 6,5 Hgmm-rel, a diasztolés vérnyomás pedig 4,4 Hgmm-rel volt magasabb.

A különbség akár a diagnózist is befolyásolhatja

„Ha valaki következetesen megtámasztás nélkül tartott karral méri a vérnyomását, és emiatt 6,5 Hgmm-rel magasabb értéket kap, az potenciálisan különbséget jelenthet például a 123 és 130, illetve a 133 és 140 Hgmm-es szisztolés érték között – utóbbi már a 2. stádiumú hipertónia tartományába esik” – mondta Sherry Liu, M.H.S., a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health Epidemiológiai Tanszékén működő Welch Center for Prevention, Epidemiology, and Clinical Research epidemiológiai kutatási koordinátora és a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet egy fontos korlátozásra: eredményeik elsősorban az automata vérnyomásmérő készülékekkel végzett mérésekre vonatkozhatnak. Nem biztos, hogy ugyanezek az eltérések más típusú vérnyomásmérő eszközökkel végzett mérések esetében is jelentkeznek.

Brady szerint a vizsgálat eredményei mindazonáltal rámutatnak arra, hogy az egészségügyi szakembereknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ajánlott mérési eljárások pontos betartására. Hangsúlyozta azt is, hogy a betegeknek érdemes kiállniuk a megfelelő mérési körülményekért az egészségügyi ellátás során, és ugyanez vonatkozik az otthoni vérnyomásmérésre is.

A tanulság egyszerű: a vérnyomásmérésnél nemcsak az számít, milyen készüléket használunk, hanem az is, hogyan ülünk, és pontosan hol van a karunk. Egy rosszul megtámasztott kar több Hgmm-rel is megemelheti a mérési eredményt – ami bizonyos értékeknél már klinikailag is jelentős különbséget jelenthet.