Tudomány
Már a jégkori emberek is dobókockáztak
Egy friss tanulmány szerint az első ismert dobókockákat már több mint 12 000 éve készítették és használták Észak-Amerika őslakos vadászó-gyűjtögető közösségei, jóval megelőzve az óvilági példákat.
A kutatás a jégkorszak végéről származó leleteket vizsgálta Wyoming, Colorado és Új-Mexikó területéről. Ezek az egyszerű, csontból készült, kétoldalas eszközök – úgynevezett „bináris sorsvetők” – a véletlenen alapuló játékok korai formáit képviselték. A darabokat gondosan formálták, két eltérő oldallal látták el, majd egyszerre több példányt dobtak fel, hogy az eredmény a felfelé eső oldalak számától függjön.
A kutatást vezető Robert J. Madden szerint a leletek egyértelműen bizonyítják, hogy ezek az eszközök nem melléktermékek voltak, hanem tudatosan kialakított tárgyak, amelyeket a véletlen kimenetelek előidézésére készítettek. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg azt a korábbi elképzelést, hogy a szerencsejáték és a valószínűségi gondolkodás kizárólag az óvilági civilizációkhoz köthető.
A tanulmány egy új módszert is bemutat, amely segít azonosítani az ilyen tárgyakat a régészeti leletek között. Ennek alkalmazásával több mint 600 lehetséges dobókockát azonosítottak különböző korszakokból, ami arra utal, hogy a szerencsejátékok hosszú időn át fontos szerepet játszottak az észak-amerikai őslakos kultúrákban.
A véletlen társadalmi szerepe
A kutatás arra is rámutat, hogy ezek a játékok nem csupán szórakozást jelentettek. A szabályokon alapuló, véletlent használó játékok lehetőséget adtak különböző csoportok közötti kapcsolatteremtésre, cserekereskedelemre és szövetségek kialakítására. Így a dobókockák nemcsak játékeszközök voltak, hanem a társadalmi együttműködés fontos eszközei is.
Forrás: sciencedaily.com