Külföld
Olajcsapda: a Hormuzi-szoros lezárása térdre kényszeríti a világgazdaságot
Az energiaárak elszálltak, a tőzsdék zuhannak, a recessziós félelmek erősödnek – miközben Washingtonban már a kivonulás gondolata is felmerült.
A világgazdaság lélegzete szinte elakadt, miután gyakorlatilag lezárult a Hormuzi-szoros, amelyen normál esetben a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át. A benzin, a kerozin és a dízel ára meredeken emelkedett, miközben a részvénypiacok esnek, és egyre többen tartanak gazdasági visszaeséstől.
Donald Trump amerikai elnök új irányt vetett fel:
szerinte az Egyesült Államok akár ki is vonulhatna a konfliktusból, és más országokra bízhatná a szoros újranyitását.
Úgy fogalmazott, ha az amerikai hadsereg kilép a háborúból, a helyzet „magától rendeződik”. Egy másik nyilatkozatában még élesebben fogalmazott: „Szerezzék meg maguknak az olajat!”
A szakértők azonban egyöntetűen figyelmeztetnek: ez a stratégia rövid távon ugyan csökkentheti az árakat, de hosszabb távon súlyos következményekkel járhat. Ha a térség feletti ellenőrzés Irán kezében marad, az állandó bizonytalanságot és magasabb energiaárakat hozhat. Elemzők szerint ez akár „katasztrofális kudarc” is lehet, hiszen a hajózási útvonal biztonsága megkérdőjeleződik, és újabb támadások veszélye is fennáll.
A probléma súlyát mutatja, hogy még Trump korábbi energiaminisztere is „rendkívül problémásnak” nevezte a kivonulás ötletét. Más piaci szereplők inkább politikai nyomásgyakorlást sejtenek a háttérben, amellyel az Egyesült Államok szövetségeseit próbálhatja nagyobb szerepvállalásra ösztönözni.
Bár az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelője, napi rekordkitermeléssel, nem függetlenítheti magát a globális piactól. A hazai finomítók jelentős mennyiségű külföldi olajat is használnak, és az ország importál késztermékeket is. Így a több ezer kilométerre zajló események közvetlenül hatnak az amerikai fogyasztókra is.
Ha a szoros zárva marad, Európa és Ázsia egyre inkább az amerikai olajra támaszkodhat, ami felhajthatja az árakat az Egyesült Államokon belül is. Ráadásul a geopolitikai kockázat beépül az árakba: a befektetők magasabb hozamot várnak el a bizonytalan helyzet miatt, ami tartósan drágább energiát jelent.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a válság nem oldható meg a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül. Bár a politikai kommunikáció győzelmet hirdethet, a gazdasági realitás változatlan: amíg a kulcsfontosságú tengeri útvonal nem válik ismét biztonságossá, a globális energiaválság csak tovább mélyül.