Kizárhatják Magyarországot egyes uniós egyeztetésekből?

Az Európai Bizottság korábbi elnöke az Euronews „Europe Today” című műsorában arról beszélt, hogy az ügy az uniós tagállamok közötti bizalom alapjait érintheti.

Barroso hangsúlyozta: az Európai Unió működésének egyik kulcsa az őszinte együttműködés. Szerinte Budapestnek részletesen tisztáznia kell, milyen jellegű és mélységű kapcsolatot tart fenn a Kremllel. Amennyiben a magyar kormány magyarázata nem bizonyul kielégítőnek, úgy az Európai Tanács elnökének, António Costa-nak fontolóra kellene vennie Magyarország kizárását bizonyos bizalmas egyeztetésekből.

A volt bizottsági elnök szerint az eddig adott magyar válaszok „nem igazán tekinthetők valódi magyarázatnak”.

Szijjártó: „ez bevett gyakorlat”
Az ügy előzménye, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elismerte: rendszeresen egyeztet telefonon orosz kollégájával, Szergej Lavrov-val, még uniós találkozók előtt és után is. A magyar diplomácia vezetője ezt „teljesen normális” és „szokásos” gyakorlatnak nevezte.

Szijjártó ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nemcsak Oroszországot, hanem más országokat – köztük Törökországot, Izraelt, Szerbiát és az Egyesült Államokat – is tájékoztatott.

Barroso ezt „meglehetősen furcsának” minősítette, mivel szerinte ez azt sugallja, hogy Budapest azonos szinten kezeli Moszkvát és Washingtont, ami komoly lojalitási kérdéseket vet fel az EU-n belül.

Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország hasonló gyanúba keveredik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban arról beszélt: Litvánia már 2019-ben kérte egy magyar delegáció kizárását egy NATO-találkozóról, attól tartva, hogy bizalmas információk juthatnak el Moszkvába.

Az Európai Unió 2022 februárja, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója 2022 óta szigorú szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, és a tagállamok többsége jelentősen csökkentette kapcsolatait a Kremllel. Ebben a helyzetben különösen érzékeny kérdés minden olyan információcsere, amely uniós döntéshozatali folyamatokhoz kapcsolódik.

Az Európai Bizottság szóvivője is „komoly aggodalomra okot adónak” nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint zárt ajtók mögött zajló tanácsülések tartalma kerülhetett orosz kézbe.

Barroso ugyanakkor nem elsősorban jogi, hanem politikai választ tartana célszerűnek. Mint fogalmazott: az uniós tagállamoknak lehetőségük van politikai eszközökkel is jelezni, ha valamelyik ország nem tartja tiszteletben az együttműködés alapvető normáit.