Tudomány
Miért találnak meg mindig minket a szúnyogok? Új kutatás magyarázza a támadásaikat
Nem véletlen, hogy egyes embereket szinte állandóan megtalálnak a szúnyogok: egy friss kutatás szerint a rovarok nem egymást követik, hanem ugyanazokra a jelekre reagálnak – és ez vezet a „támadásokhoz”.
A Georgia Tech és az MIT kutatói több száz szúnyog mozgását követték nyomon, és mintegy 20 millió adatpontot elemezve alkottak modellt arról, hogyan közelítik meg az embereket a vérszívó nőstények. Az eredmények nemcsak látványosak, hanem segíthetnek a szúnyogok elleni védekezésben is. Ez különösen fontos, mivel ezek a rovarok olyan betegségeket terjesztenek, mint a malária, a sárgaláz vagy a Zika, amelyek évente több százezer halálesetért felelősek.
Nem egymást követik, hanem ugyanazt érzékelik
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szúnyogok nem „rajként” működnek abban az értelemben, hogy egymást követnék. Ehelyett minden egyed külön-külön reagál a környezeti jelekre – mégis ugyanoda jutnak.
A jelenséget a kutatók egy zsúfolt bárhoz hasonlították: az emberek sem egymást követve mennek be, hanem ugyanazok a vonzó tényezők – a hangulat, a zene, az italok – csábítják őket. A szúnyogok esetében ezek a „csábító tényezők” a szén-dioxid és a vizuális jelek.
A sötét színek és a kilélegzett levegő a kulcs
A kísérletek során kiderült, hogy a szúnyogok viselkedését leginkább két tényező kombinációja határozza meg: a sötét felületek és a kilélegzett szén-dioxid.
Egy fekete tárgy önmagában is vonzó volt, de a rovarok nem maradtak körülötte sokáig. A szén-dioxid viszont segített nekik megtalálni a célpontot – de csak közelről. Amikor azonban a két jel egyszerre volt jelen, a hatás drámai lett: a szúnyogok tömegesen gyűltek össze, és megpróbáltak táplálkozni.
Az ember mint „célpont”
A kutatók emberi kísérleteket is végeztek: különböző színű ruhákban figyelték meg, hogyan reagálnak a szúnyogok. Az adatok szerint a rovarok az embert egyszerűen egy újabb „tárgyként” érzékelik, amelyből szén-dioxid áramlik.
A legnagyobb rajok a fej és a váll körül alakultak ki – vagyis ott, ahol a legtöbb kilélegzett levegő és a legmarkánsabb vizuális kontraszt található.
Új módszerek jöhetnek a védekezésben
A kutatás gyakorlati jelentősége is nagy: a szakértők szerint hatékonyabb szúnyogcsapdák fejleszthetők az új eredmények alapján. Például nem folyamatos, hanem időszakos jelekkel – váltakozó szén-dioxid-kibocsátással és fényekkel – lehetne jobban odavonzani, majd befogni a rovarokat.
A tanulmány egy interaktív modellt is bemutat, amelyben bárki megnézheti, hogyan változik a szúnyogok viselkedése különböző körülmények között.
A kutatás egyértelmű üzenete: ha el akarjuk kerülni a csípéseket, érdemes kerülni a sötét ruhákat – és nehéz lesz „elrejteni” a saját légzésünket.