Gazdaság / HR
Megugrott energiaárak, esnek a tőzsdék a közel-keleti támadások után
Jelentős piaci feszültséget okoztak az iráni csapások, amelyek a Közel-Kelet kulcsfontosságú energetikai létesítményeit érték. A támadások nyomán az olaj- és gázárak meredeken emelkedtek, miközben a világ tőzsdéi esésbe fordultak.
A Brent típusú kőolaj ára csütörtök estére 108 dollár körül stabilizálódott, miután nap közben 119 dollárig is felkúszott. A földgáz ára szintén kilőtt: az Egyesült Királyságban több mint 11 százalékos napi emelkedést mértek, a jegyzések ideiglenesen történelmi csúcsok közelébe kerültek.
A befektetői hangulat gyorsan romlott: a londoni FTSE 100 index 2,4 százalékot esett, míg Japánban a Nikkei 3,4 százalékos mínuszban zárt. Az amerikai piacok is gyengültek, bár mérsékeltebb mértékben.
Energiapiaci sokk és inflációs félelmek
A piaci turbulencia hátterében az áll, hogy Irán válaszcsapásként támadást indított a katari Ras Laffan cseppfolyósított földgáz-exportterminál ellen, miután korábban saját, South Pars nevű gázmezőjét érte találat. A létesítmény a világ egyik legnagyobb LNG-központja, így a károk komoly aggodalmat keltettek a globális ellátásban.
A katari állami energiacég szerint a helyreállítás éveket vehet igénybe, és a termelés akár évi 12,8 millió tonnával is visszaeshet. Elemzők szerint ez hosszabb távon is szűkítheti a kínálatot, miközben az ilyen mennyiséget rövid időn belül szinte lehetetlen pótolni.
A kötvénypiacok is reagáltak: az államkötvények hozamai emelkedtek Európában és az Egyesült Államokban egyaránt, ami a befektetők növekvő inflációs félelmeit tükrözi. Az Egyesült Királyságban különösen erős volt az elmozdulás, ami a jelzáloghitelek drágulását is előrevetítheti.
Fokozódó geopolitikai kockázatok
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán jelezte: „zéró önmérsékletet” tanúsít, ha újabb támadások érik energetikai infrastruktúráját. Közben az Egyesült Államok több lépést is fontolgat az árak kordában tartására, például az iráni olajra vonatkozó szankciók részleges felfüggesztését.
A világ napi olajfogyasztása meghaladja a 100 millió hordót, így az ellátás bármilyen zavara gyorsan globális árrobbanást idézhet elő. A szakértők szerint a piac jelenleg attól tart, hogy a konfliktus tovább eszkalálódik, ami tartósan magas energiaárakat és gazdasági lassulást hozhat.
A mostani fejlemények azt mutatják: a közel-keleti feszültségek nemcsak regionális biztonsági kérdések, hanem az egész világgazdaság stabilitását is közvetlenül befolyásolják.