A választók üzentek: nem a félelem, hanem a megélhetés számít

A második helyen az orosz–ukrán háború áll: minden ötödik megkérdezett ezt látja a legsúlyosabb gondnak. Ez részben a háborús félelmek erősödését, részben a kormánypárti kampány hatását tükrözheti. A harmadik legfontosabb témává a jogállamiság és a demokrácia leépülése vált, amely már az egészségügyet is megelőzi (13%). A korrupciót 11% említette, míg a migráció és az oktatás mindössze 2–2%-on áll.

A bizonytalan szavazók körében még erősebben dominál a gazdasági helyzet: 38 százalékuk ezt tartja a legfőbb problémának. Náluk a jogállamiság és az egészségügy következik a rangsorban. Bár értékrendjük inkább ellenzéki irányba mutat, többségük várhatóan nem mozgósítható a választásokon, így nem jelent komoly tartalékot.

Az elemzés szerint a háború–béke tematika elsősorban a Fidesz saját táborában működik hatékonyan, de kevésbé képes áttörni más szavazói csoportok felé.

Érdemes megfigyelni, hogy hiába tart négy éve úgy a háború, hogy a követkézményeit Magyarországon a mindennapi életben gyakorlatilag nem érezzük, mégis a Fidesz szavazók ezt háromszor annyira fontos problémának látják, mint saját napi megélhetésüket.

(Úgy pedig különösen érdekes ez az adat, hogy a Fidesz szavazók jelentős hányada a társadalom alsó, kevésbé edukált, nehéz gazdasági helyzetben lévő részéből érkezik – a szerk.)

Az nem meglepő, hogy az egészségügy helyzete kissé jobban aggasztja a kormánypárt szavazóit, mint a Tisza támogatókat, hiszen a Fidesz szavazóbázisa jóval nagyobb arányban áll az idősebb, nyugdíjas korosztályból.

Az Tisza Párt számára kedvező, hogy széles társadalmi egyetértés látszik a gazdasági problémák és a jogállamiság kérdésében.

A választás kimenetele nagymértékben attól függhet, melyik politikai oldal tudja meghatározni a kampány fő témáit. Ha a gazdasági nehézségek kerülnek előtérbe, az az ellenzéknek kedvezhet. Ha viszont a kormány sikeresen a háborús félelmek köré építi a választói döntést, azzal versenyben maradhat.