Trump tanácsadói egymással versenyeznek

A Reuters információi szerint több egymással versengő tábor próbálja befolyásolni Trump döntéseit arról, mikor lehetne győzelmet hirdetni az Irán elleni hadjáratban, amely a legnagyobb amerikai katonai művelet azóta, hogy az Egyesült Államok 2003-ban megszállta Irakot. A Fehér Ház gazdasági szakértői – köztük a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Gazdasági Tanács tisztviselői – arra figyelmeztették az elnököt, hogy a konfliktus könnyen olajár-robbanást okozhat. Ez pedig az amerikai benzinkutakon is gyorsan érezhető drágulást hozhat, ami komoly politikai kockázatot jelenthet.

A tanácsadók szerint az üzemanyagárak emelkedése gyorsan alááshatja a háború helyi támogatottságát. Éppen ezért egyes politikai stratégák azt javasolják Trumpnak, hogy a konfliktust korlátozott hadműveletként kommunikálja, és minél hamarabb jelölje ki a „győzelem” pontját. Nem mindenki ért egyet ezzel a megközelítéssel. A republikánus párt keményvonalas politikusai – köztük Lindsey Graham és Tom Cotton szenátor – azt sürgetik, hogy Washington tartsa fenn a katonai nyomást Teheránon. Szerintük az Egyesült Államoknak mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson, és határozottan reagálnia kell az amerikai katonák és a nemzetközi hajózás elleni támadásokra.

Trump három irányba üzen egyszerre

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump különböző közönségeknek eltérő üzeneteket fogalmaz meg. Egy, a tárgyalásokra rálátó tanácsadó szerint az elnök tudatosan próbál egyensúlyozni.

• egyesek felé azt sugallja, hogy a hadjárat folytatódik,
• a piacnak azt üzeni, hogy a konfliktus hamarosan véget érhet,
• saját politikai bázisának pedig azt, hogy nem lesz hosszú közel-keleti háború.

Ez a kommunikáció azonban a piacokon is bizonytalanságot okozott: az olajárak és az energia árfolyama Trump megszólalásait követően többször is hirtelen kilengéseket mutattak. Az elnök retorikája az elmúlt napokban látványosan változott. A február 28-án indított hadjárat elején még hosszabb távú célokról beszélt, most viszont inkább kisebb műveletként írja le a konfliktust.

Az amerikai és izraeli légicsapások eddig súlyos veszteségeket okoztak Iránnak. A támadások során: több magas rangú iráni vezetőt megöltek, jelentősen meggyengítették az ország ballisztikus rakétakészletét, komoly károkat okoztak az iráni haditengerészetben, rontották Teherán képességét, hogy közel-keleti szövetségeseit támogassa.

A konfliktusban összesen mintegy 2000 ember halt meg, és a harcok több országra is átterjedtek.

A konfliktus egyik legkritikusabb pontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át. A forgalom az utóbbi napokban szinte teljesen leállt.

Irán új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei kijelentette: a szoros zárva marad. Ha ez tartósan így marad, az globális olajár-emelkedést okozhat, ami komoly nyomást helyezhet Washingtonra, hogy minél előbb érjen véget a háború.

Ha a háború elhúzódik, nőnek az amerikai veszteségek és tovább emelkednek az energiaárak, az alááshatja Trump politikai támogatottságát. Ez különösen érzékeny lehet a novemberi félidős választások előtt, amikor a republikánusok szűk többségüket védik a kongresszusban.