Gondolataink
A háttérből figyelő nagyhatalom: miért nem vállal kockázatot Kína egy újabb háborús gócpontnál?
Alig két hónap alatt két, Pekinghez közel álló vezetőt távolítottak el az Egyesült Államok akciói nyomán: Donald Trump elnöksége alatt elfogták Venezuela államfőjét, Nicolás Maduro-t, miközben Teheránban egy amerikai–izraeli művelet során megölték Irán legfőbb vezetőjét, Ali Khamenei-t.
Kína hivatalosan elítélte a szuverén vezetők elfogását és megölését, valamint a rezsimváltás gyanúját, ám a diplomáciai nyilatkozatokon túl kevés érdemi lépést tett. A háttérben Xi Jinping pragmatikus számítása áll: Peking számára az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok stabilitása fontosabb, mint Irán ügye.
Elemzők szerint Kína azt is kedvezőnek látja, ha Washington figyelme és katonai erőforrásai a Közel-Keletre összpontosulnak, nem pedig az indo–csendes-óceáni térségre. A washingtoni Foundation for Defense of Democracies szakértője úgy fogalmazott: Kína „szavakban erős, kockázatvállalásban gyenge” partner.
Bár Kína Irán legnagyobb olajvásárlója, a katonai együttműködés korlátozott, és a kereskedelem volumene elmarad több öböl menti államétól. A brüsszeli székhelyű International Crisis Group elemzője szerint Peking nem lát hasznot abban, hogy az Egyesült Államokkal Irán miatt élezze a feszültséget.
Az első az üzlet – csak semmi erkölcs
Kína az elmúlt években ugyan jelentősen erősítette Irán nemzetközi pozícióit – például a BRICS és a Shanghai Cooperation Organization bevonásával –, de következetesen elkerüli, hogy partnerei konfliktusaiba közvetlenül beavatkozzon.
A kockázatok azonban Peking számára is valósak. A globális energiaszállítás egyik legfontosabb útvonala, a Strait of Hormuz körül kiéleződő helyzet komoly fenyegetést jelent. Az iráni Forradalmi Gárda, azaz a Islamic Revolutionary Guard Corps egyik tanácsadója nyíltan megfenyegette az áthaladó hajókat.
Az energiaadatokat feldolgozó Kpler szerint Irán nyersolaj-exportjának döntő része Kínába kerül, ami Peking tengeri olajimportjának mintegy 13 százalékát adja. Ugyanakkor Kína jelentős stratégiai tartalékokkal rendelkezik, így rövid távon kezelhetőnek tartja az ellátási sokkot.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning kedden a térség stabilitásának fontosságát hangsúlyozta.
Elemzők szerint Kína a válságot inkább politikai üzenetei erősítésére használja fel: a globális dél országai felé azt kívánja demonstrálni, hogy szemben Washingtonnal nem avatkozik be más államok belügyeibe. Ugyanakkor egyre többen teszik fel a kérdést: vajon mennyire számíthatnak Pekingre azok a partnerek, akik válsághelyzetben valódi támogatást várnának tőle.
Kép: Freepik