Külföld
Kilőtt az olaj ára a közel-keleti háború miatt
Újra a Közel-Kelet tartja rettegésben az olajpiacot. Miután Amerika és Izrael légi csapásokat hajtott végre Irán ellen, a befektetők azonnal menekülőre fogták, az olaj ára pedig egyetlen nap alatt 10 százalékot ugrott. Elemzők szerint, ha a konfliktus elhúzódik, könnyen három számjegyű lehet a hordónkénti ár.
A Brent típusú nyersolaj ára a tőzsdén kívüli kereskedésben vasárnap mintegy 80 dollárig emelkedett hordónként. Ez meredek, 10 százalékos drágulást jelent rövid idő alatt. A hétvégi kereskedési szünet miatt a valódi piaci reakció csak a nyitáskor érkezhet, de az előrejelzések nem túl megnyugtatóak.
Több szakértő szerint az olaj ára gyorsan 90 dollár fölé kerülhet, és extrém forgatókönyv esetén a 100 dolláros határt is átlépheti. A mostani drágulás kulcsa nem pusztán katonai csapásokban rejlik, hanem abban, mi történik a Hormuzi szoros térségében. A stratégiai fontosságú tengeri átjárón halad át a globális olajszállítás több mint egyötöde. Ha a forgalom akár részben leáll, annak azonnali és drámai hatása van az árakra. Iparági források szerint több nagy tankerüzemeltető, olajcég és kereskedőház máris felfüggesztette a nyersolaj-, üzemanyag- és LNG-szállítmányokat a szoroson keresztül.
Teherán figyelmeztette a hajózási társaságokat, hogy kerüljék el a térséget, ami tovább fokozta a piaci pánikot. Egy hosszabb lezárás napi 8–10 millió hordóval csökkentheti a világpiaci kínálatot, még akkor is, ha Szaúd-Arábia és Abu-Dzabi alternatív vezetékrendszerekkel próbálja megkerülni a problémás útvonalat.
Több nagy pénzintézet is gyors áremelkedésre számít. Az RBC elemzője szerint a közel-keleti vezetők korábban is jelezték Washingtonnak: egy Irán elleni háború könnyen 100 dollár fölé lökheti az olaj árát. Az Rabobank valamivel óvatosabb, de ők is arra számítanak, hogy az ár tartósan 90 dollár fölött ragadhat a következő időszakban. A Rystad energetikai kutatócég szerint már a kereskedés újranyitásakor mintegy 20 dolláros plusz is megjelenhet az árakban, ami 90 dollár körüli szintet jelentene.
A feszültség árnyékában az OPEC+ vasárnap bejelentette: áprilistól napi 206 ezer hordóval növeli a kitermelést. Ez azonban a globális kereslet kevesebb mint 0,2 százaléka – vagyis inkább jelzésértékű lépés, mint valódi piacstabilizáló beavatkozás. Az elemzők szerint ha a Hormuzi-szoros tartósan kiesik a globális logisztikai rendszerből, ez a plusz mennyiség messze nem lesz elegendő a hiány pótlására.
Ázsia már keresi az alternatívát
A válság nem csak az árakat mozgatja meg, hanem az ellátási stratégiákat is újraírja. Ázsia megkezdte a készletek felülvizsgálatát és az alternatív szállítási útvonalak feltérképezését. Piaci elemzők szerint India például növelheti az orosz importot, ha a közel-keleti szállítások akadoznak. Ez újabb lendületet adhat az oroszok energiahordozó-exportjának, amely az ukrajnai háború óta jelentős átrendeződésen ment keresztül.
Benzináremelés jöhet?
Bár a mostani ármozgás még elsősorban a nagykereskedelmi piacon érzékelhető, a tartós drágulás gyorsan megjelenhet a kutakon is. Magyarországon a Brent árfolyama és a forint dollárhoz viszonyított árfolyama határozza meg leginkább az üzemanyagárakat. Ha a konfliktus elhúzódik, a hazai autósok is megérezhetik a közel-keleti feszültség árát.
Forrás: Reuters