Buda Péter: Ha lesz nálunk robbantás, amögött nem Kijev fog állni, hanem Moszkva

Három korábbi, Moszkvából irányított, úgynevezett hamis zászlós beavatkozást idéz fel friss hírlevelében Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. Ezen akciókkal az oroszok az elmúlt évtizedekben bizonyíthatóan egy-egy ország választásába avatkoztak bele.

Az első, 1983-as esetben az oroszok el tudták érni, az Egyesült Államokat vádolják meg a választásba történő beavatkozással egy állítólagos merénylet révén: hogy a ‘likvidálandó’ jelölt iránti társadalmi szimpátia erősödjön, az USA által politikailag támogatott másik jelölt népszerűsége pedig csökkenjen. Egy másik, 1967-es esetben a KGB az indiai választási kampány során azzal próbálta lejáratni a legbefolyásosabb antikommunista jelöltet, hogy hamisított amerikai diplomáciai levelezést hozott nyilvánosságra arról, hogy a jelöltet az USA pénzeli.

A harmadik, 1957-es eset – messzire nyúl e műveletek történelme –  egy náci-szimpatizáns német szervezet nevében (Kampfverband Für Unabhängiges Deutschland, vagyis “Harccsoport egy Független Németországért”) küldött csomagbomba robbant fel a francia Alsó-Rajna megyei prefektus feleségének kezében. Mint Buda Péter írta:

„Az említett német szervezet az egységes Németország létrehozását, a Németországban levő nyugati csapatok távozását és a háború után elvesztett német területek – így Elzász-Lotharingia – visszacsatolását követelte. Természetesen valójában nem létezett ilyen szervezet, a leveleket a csehszlovák titkosszolgálat ügynökei postázták a KGB utasításának megfelelően”.

Amit még kiemelt a szakértő, hogy a robbantás egy koreográfia része volt, melyben először csak nyugat-németországi amerikai katonai címekre, illetve a katonák rokonai számára küldtek fenyegető leveleket, majd később már a francia közvéleményt érték el hasonló tartalmú levelekkel. Vagyis, a szovjet rezsim az akkor még nagyon közeli világháború emlékét használta fel arra, hogy a németellenes érzelmeket erősítse Európában. Tette mindezt azért, hogy akadályozza az európai egység létrejöttét, illetve az európai-amerikai kapcsolatok elmélyülését.

Hamis bombariadók és provokációk, társadalmi nyugtalanság…

Az orosz titkosszolgálatok Moldáviában átfogó műveletbe kezdtek. Ennek része volt többek között, sorolta Buda: pénzügyi befolyásolás, szavazatvásárlás, fedett finanszírozás; hamis bombariadók és provokációk, társadalmi nyugtalanság előidézése, AI alapú dezinformációs műveletek, amelyek külön-külön célcsoportokra voltak specializálva, különböző kiberműveletek és intézményi szabotázs. Azonban a moldáv hatóságok és az illetékes szolgálatok igyekeztek kifogni a szelet az oroszok vitorlájából, mindig előre jelezve, leleplezve, milyen lépésekre lehet számítani Moszkva részéről. A választásokon végül az Európa-párti jelölt győzött vagyis az orosz művelet elbukott.

Az mindenesetre nagyon feltűnő Buda szerint, hogy a magyar kormányzat „különös módon annak ellenére nem tett semmilyen hasonló lépést az orosz szolgálatok nyilvánvaló beavatkozási kísérletei ellen, hogy azokról már hónapok óta jelennek meg információk hazai kontextusban is. Sőt, a kormány hárította az ezzel kapcsolatos felelősséget.” Egy korábbi esetben Buda Szijjártó Péter egyes mondatait úgy találta, „kifejezetten alkalmasak lehet arra, hogy megalapozzanak egy orosz hamiszászlós műveletet, melynek keretében az orosz hírszerzés ügynökei ukrán színekben hajtanak végre provokációt Magyarország ellen.”

„Az orosz szolgálatok a múltban és a napjainkban is mondhatni nagyüzemben avatkoznak be külföldi országok választásaiba – a fenti csupán néhány jellemző példa -, ennek hátterén teljesen életszerűtlen elhallgatni a lehetséges hazai veszélyt. Az orosz beavatkozással kapcsolatos csend valójában hangos önleleplezés. Annak az árulkodó jele, hogy a beavatkozás a kormány érdekében zajlik.

„Az államnak ugyanis minimum kötelessége volna dezinformációs elhárítást folytatni (…) A magyar kormány részéről mégsem hallunk erről egyetlen szót sem. Arról annál többet, miszerint Ukrajna azt a szamárságot akarná elköveti, hogy választási kampányban robbant magyar területen.” – írta Buda.

Végül arra a következtetésre jut a szakértő: „nyilvánvaló, hogy már önmagában az ezzel kapcsolatos félelemkeltés a kormány érdekét szolgálja, ennek jele éppen a teljes pályás kormányzati kommunikáció. Ha tehát van eszköz, amellyel Kijev a jelenlegi kormánypárt érdekében tudná befolyásolni a választásokat, akkor egy ilyen lépés volna az. Éppen ezért gondolhatjuk, hogy ha lesz robbantás, akkor amögött valójában nem Kijev fog állni, hanem Moszkva – vagy a hazai emberei.

Aki többet szeretne tudni a fenti témáról, annak Buda Péter március 5-i rendezvényét tudjuk ajánlani. Az esemény címe: „Egy a (hamis) zászló”: Választások a lejáratás, provokáció és háborús pszichózis orosz típusú módszereinek árnyékában. A rendezvény Facebook-oldala ide kattintva érhető el; a rendezvény nyilvános, de helyszűke miatt regisztrációhoz kötött.

Kép: Pixabay