“Kard‑sárkány” a múltból: egy 190 millió éves fosszília átírja az ichthyosauriumok történetét

A paleontológia világát ritkán rázza meg ennyire egyetlen lelet: a Xiphodracon goldencapensis névre keresztelt tengeri hüllő közel teljes csontváza segít feltölteni egy nagy űrt az ichthyosauriumok korai történetében. A fosszíliát még 2001‑ben fedezte fel Chris Moore Dorset partjainál, de csak most vizsgálták át alaposan, és ennek eredményeként írták le mint új nemzetséget és fajt.

Ez az állat – becenevén a Dorset kard‑sárkánya – mintegy három méter hosszú lehetett, „delfin‑méretű” testtel és hosszúkás, kardhoz hasonló pofával, amelyek különleges anatómiai jegyeknek számítanak az eddig ismert ichthyosauriusok között. A fosszília különösen értékes, mert a Pliensbachian korszakból (kb. 193–184 millió évvel ezelőtt) származó ichthyosauriumok maradványai rendkívül ritkák, így a Xiphodracon segít pontosabban meghatározni, mikor ment végbe az említett evolúciós váltás a tengeri hüllők fejlődéstörténetében.

A vizsgálat során kiderült, hogy a csontváz egyes részei súlyos sérüléseket mutatnak – többek között olyan maradványokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az állat egy nagyobb ragadozó támadása következtében pusztulhatott el. Ezzel nemcsak a megjelenéséről, hanem az életének körülményeiről is fontos információk születtek.

Új fejezet a tengeri hüllők evolúciójában

Az ichthyosauriumok a mezozoikum idején (kb. 250–90 millió évvel ezelőtt) a tengerek egyik legjelentősebb ragadozói voltak. A Xiphodracon goldencapensis mostani felfedezése azért számít nagy dolognak, mert egy olyan időszakból származik, amelyben több ichthyosaurium család eltűnt, miközben újabbak jelentek meg – ez az evolúciós „átmenet” korábban homályban maradt.

A fosszília ma a kanadai Royal Ontario Museum gyűjteményében található, és hamarosan a nagyközönség számára is bemutatják. A felfedezést vezető paleontológusok úgy vélik, ez a lelet „hiányzó darab” lehet a jura tengeri ökoszisztémák fejlődéstörténetének kirakósában.