Külföld
Irán szuperszonikus hajóelhárító rakétákat vásárolhat Kínától
Felgyorsult tárgyalások, közeledő fegyverüzlet, növekvő feszültség a Perzsa-öbölben. Hat hiteles forrás szerint Irán aláírni készül Kínával szuperszonikus hajóelhárító cirkálórakéták beszerzéséről. A lépés gyökeresen átalakíthatja a térség katonai erőviszonyait.
A hat forrás – köztük három, az iráni kormány által tájékoztatott tisztviselő és három biztonságpolitikai illetékes – szerint Irán közel jár ahhoz, hogy megállapodjon a Kínában gyártott CM-302 típusú hajóelhárító rakéták megvásárlásáról. Szállítási dátumról egyelőre nincs megállapodás. A CM-302 hatótávolsága mintegy 290 kilométer, és úgy tervezték, hogy alacsonyan és nagy sebességgel repülve kikerülje a hajók fedélzeti védelmi rendszereit.
Két fegyverszakértő szerint az ilyen eszközök telepítése jelentősen növelné Irán csapásmérő képességét, és komoly fenyegetést jelentene az amerikai haditengerészeti erőkre a térségben.
Egy iráni külügyminisztériumi tisztviselő a Reutersnek azt mondta: „Irán katonai és biztonsági megállapodásokat kötött szövetségeseivel, és most megfelelő időszak van ezek életbe léptetésére.” A kínai külügyminisztérium a cikk megjelenése után közölte: nem tud az említett rakétaeladásról. A védelmi minisztérium nem reagált a megkeresésre.
A Fehér Ház nem kommentálta közvetlenül az iráni–kínai tárgyalásokat. Egy amerikai tisztviselő arra emlékeztetett: Donald Trump elnök világossá tette,
„vagy megállapodás születik, vagy nagyon kemény lépések következnek”
utalva az Iránnal fennálló patthelyzetre.
Az izraeli–iráni háború után gyorsultak fel a tárgyalások
A felek legalább két éve egyeztetnek a rakétarendszerek beszerzéséről, ám a júniusi, 12 napos izraeli–iráni háború után a tárgyalások jelentősen felgyorsultak – állítják a források. A végső szakaszba tavaly nyáron léptek a megbeszélések, amikor magas rangú iráni katonai és kormányzati vezetők utaztak Kínába, köztük Massoud Oraei védelmi miniszterhelyettes.

A CM-302 lehet az egyik legfejlettebb haditechnikai eszköz, amelyet Kína valaha Iránnak szállított. Az üzlet viszont szembemenne azzal az ENSZ-fegyverembargóval is, amelyet eredetileg 2006-ban vezettek be Irán ellen. A szankciókat 2015-ben, az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel kötött nukleáris megállapodás részeként felfüggesztették, majd tavaly szeptemberben ismét hatályba léptették.
Az esetleges üzlet tovább mélyítené Kína és Irán katonai együttműködését egy olyan időszakban, amikor a térség amúgy is feszültségektől terhes. Ez egyben megnehezítené Washington erőfeszítéseit Irán rakétaprogramjának és nukleáris tevékenységének korlátozására, miközben Peking egyre határozottabban lép fel egy olyan régióban, amelyet évtizedekig az amerikai katonai jelenlét dominált.
Kína, Irán és Oroszország rendszeresen tart közös haditengerészeti gyakorlatokat. Tavaly az amerikai pénzügyminisztérium több kínai vállalatot szankcionált, amiért vegyi előanyagokat szállítottak az Iráni Forradalmi Gárdának ballisztikusrakéta-programjához. Peking visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta: szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású termékek exportját.
Forrás: Reuters