Külföld
„Ez szégyen”- egyre élesebb támadások érik Magyarországot az EU-ból: Kinek a pártján állunk?
Éles uniós bírálat érte Magyarországot, miután Budapest megvétózta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós hitelcsomagot. A lépés miatt az Európai Unió több vezetője a lojális együttműködés elvének megsértésével vádolja a magyar kormányt.
A döntést az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően Kaja Kallas is bírálta, hangsúlyozva: a magyar vétó nincs összhangban az uniós szerződésekben rögzített kötelezettségekkel. Szerinte különösen súlyos, hogy a pénzügyi segítségről már tavaly decemberben politikai megállapodás született, és a jogalkotási folyamat a végéhez közeledett.
Az ügyben António Costa, az Európai Tanács elnöke levélben figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnököt: a 27 tagállami vezető által jóváhagyott döntéseket minden kormánynak tiszteletben kell tartania. Megfogalmazása szerint egyetlen tagállam sem áshatja alá a közösen hozott határozatok hitelességét.
A kritikákhoz csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint az uniós csúcson vállalt politikai kötelezettségeknek érvényt kell szerezni.
A konfliktus középpontjában a szovjet korszakból származó Druzhba pipeline áll, amely Ukrajna területén halad át, és szankciós kivétel alapján szállít orosz kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. A vezetéket január végén dróntámadás érte. Budapest és Pozsony szerint a szállítások leállásáért Kijev a felelős.
Orbán Viktor levelében azt írta, hogy Ukrajna február közepe óta politikai okokból nem állította helyre az olajszállítást, ami súlyosan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát. Kijev ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a helyreállítást folyamatos orosz támadások nehezítik, és alternatív megoldásként az Odesa–Brody vezeték használatát javasolták.
Az oroszok pártján
Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter szerint a magyar és a szlovák ultimátumokat Moszkva felé kellene megfogalmazni, és egyik ország sem tarthatja túszul az egész uniót.
A feszültséget tovább növeli, hogy Magyarország egy újabb, Oroszország elleni szankciós csomagot is megakadályozott. A találkozóra érkező külügyminiszterek közül többen nyíltan bírálták Budapest álláspontját. Johann Wadephul szerint Magyarország saját szabadságküzdelmének örökségét árulja el.
A szavazási szabályok módosítását sürgette Kęstutis Budrys, aki szerint az egyhangúság elvének kijátszása ellehetetleníti az uniós döntéshozatalt. Hasonlóan élesen fogalmazott Maria Malmer Stenergard, aki „szégyennek” nevezte a magyar kettős vétót, és hangsúlyozta: a hitel a következő két évben Ukrajna költségvetési szükségleteinek jelentős részét fedezné.
A vita rendezésére az Európai Bizottság rendkívüli egyeztetést hívott össze az energiaellátással foglalkozó koordinációs csoport számára. Több uniós diplomata szerint ugyanakkor politikai megoldás nélkül aligha lehet gyorsan feloldani a patthelyzetet.
Forrás: Euronews