Tudomány
Mesterséges intelligencia gyorsítja fel nagyságrendekkel a koraszülés kutatását
Valós környezetben tesztelték a generatív mesterséges intelligencia kutatási képességeit a University of California, San Francisco és a Wayne State University kutatói. Az eredmények szerint az MI hatalmas orvosi adatbázisokat képes feldolgozni jóval gyorsabban, mint a hagyományos informatikai kutatócsoportok – egyes esetekben pedig hasonló vagy még jobb előrejelzési pontossággal.
A vizsgálatban a kutatók ugyanazt a feladatot adták emberi szakértőkből álló csapatoknak és MI-t használó kutatóknak: több mint ezer várandós nő adatai alapján kellett előre jelezni a koraszülés kockázatát. Az MI-alapú rendszerek néhány perc alatt működő elemző programkódot állítottak elő – olyasmit, ami tapasztalt fejlesztőknek órákig vagy napokig tart.
A kutatás egyik vezetője, Marina Sirota szerint az MI jelentősen enyhítheti az adatfeldolgozás legnagyobb szűk keresztmetszetét: az elemzési folyamatok felépítését. Mint mondta, ez a gyorsulás különösen fontos azoknak a pácienseknek, akiknek mielőbbi segítségre van szükségük.
A koraszülés világszerte a csecsemők halálozásának egyik vezető oka, és hosszú távú mozgás- és kognitív problémák kockázatával jár. Az Egyesült Államokban naponta megközelítőleg ezer gyermek születik idő előtt.
A pontos kiváltó okok továbbra sem teljesen ismertek
A kutatócsoport mintegy 1200 várandós nő hüvelyi mikrobiom-adatait és biológiai mintáit elemezte, több, nyíltan hozzáférhető adatbázisból. A cél az volt, hogy a mintázatok alapján felismerhetővé váljanak a koraszülésre utaló jelek, illetve pontosabb legyen a terhességi kor becslése.
Az MI-rendszereket egy korábbi, nemzetközi adatverseny adataival tesztelték. Nyolc különböző chatbot kapott természetes nyelven megfogalmazott utasításokat, és emberi programozás nélkül kellett algoritmusokat készíteniük. Közülük négy tudott valóban használható, a korábbi emberi csapatok eredményeivel összemérhető modelleket létrehozni – sőt, néhány esetben még jobban is teljesítettek.
A projekt társvezetője, Adi L. Tarca szerint a teljes folyamat – az ötlettől a tudományos kézirat benyújtásáig – mindössze hat hónapot vett igénybe.
A kutatók hangsúlyozzák: a mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi szakértelmet, és az eredmények folyamatos ellenőrzésére továbbra is szükség van. Ugyanakkor az MI lehetővé teheti, hogy a kutatók kevesebb időt töltsenek a programkódok hibakeresésével, és többet a valódi orvosi kérdések megválaszolásával.
Forrás: Sciencedaily.com