A levegő ára az emlékezetünk lehet

A nagyvárosi élet egyik velejárója a folyamatosan jelen lévő légszennyezés. A forgalom, az ipari kibocsátás és a fűtési rendszerek által kibocsátott finom részecskék – különösen az úgynevezett PM2.5 – olyan aprók, hogy mélyen a tüdőbe jutnak, sőt a véráramon keresztül az agyat is elérhetik. Egyes kutatások szerint ezek az ultrafinom részecskék akár közvetlenül az orrüregen át, a szaglóidegen keresztül is bekerülhetnek az idegrendszerbe.

A tudományos eredmények arra utalnak, hogy a tartósan magas légszennyezettségben élők körében 10–30 százalékkal magasabb lehet a demencia kialakulásának esélye. A szennyező anyagok krónikus gyulladást és oxidatív stresszt idézhetnek elő az agyban, ami hozzájárulhat az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások kialakulásához. Bár az ok-okozati kapcsolat még vizsgálat tárgya, az összefüggés egyre erősebbnek tűnik.

A városi környezet rejtett kockázatai

Különösen veszélyeztetettek lehetnek azok, akik nagy forgalmú utak közelében élnek. A dízelmotorokból származó kipufogógáz és a nitrogén-oxidok koncentrációja ezekben a térségekben magasabb, ami hosszú távon a kognitív funkciók romlásával hozható összefüggésbe. Idősek, szív- és érrendszeri betegek, valamint genetikai hajlammal élők esetében a kockázat tovább nőhet.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az Alzheimer-kór kialakulása összetett folyamat, amelyben genetikai és életmódbeli tényezők is szerepet játszanak. Ugyanakkor a környezeti hatások, köztük a levegő minősége, egyre inkább a kutatások középpontjába kerülnek.

A megelőzésben kulcsszerepe lehet a levegőminőség javításának. Egyéni szinten segíthet a légtisztítók használata, a zöldövezetek előnyben részesítése, valamint a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend, amelyek az agy vérellátását is támogatják. Társadalmi szinten azonban a kibocsátás csökkentése és a fenntartható közlekedési megoldások jelenthetnek valódi áttörést.

A tisztább levegő nemcsak hosszabb életet, hanem élesebb elmét is jelenthet.