Külföld
Kiéleződött az olajvita: rendkívüli uniós ülés a Barátság-vezeték ügyében
Rendkívüli ülést hívott össze az Európai Bizottság olajkoordinációs csoportja, miután Magyarország és Szlovákia leállította az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat, tovább mélyítve a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vitát. A testület jövő szerdán ül össze, Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.
A döntés előzménye, hogy egy Ukrajna területén lévő vezetékszakasz orosz támadás következtében megsérült, és azóta sem állt helyre a szállítás. Magyarország és Szlovákia – amelyek jelentős mértékben függenek a Barátság vezetéken érkező orosz nyersolajtól – azzal vádolják Kijevet, hogy politikai okokból késlelteti a javítási munkálatokat.
Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője közölte: az ad hoc ülés célja az ellátási zavar hatásainak és az üzemanyag-ellátás alternatív lehetőségeinek áttekintése. Magyarország azt kérte, hogy az uniós testület könnyítse meg az orosz olaj tengeri úton történő szállítását a horvátországi Adria-vezetéken keresztül, ám Horvátország ezt a kérést már elutasította.
A Bizottság szerint nincs közvetlen ellátási veszély
A Bizottság igyekezett eloszlatni azokat a feltételezéseket, hogy nyomást gyakorolna Ukrajnára a vezeték gyorsabb helyreállítása érdekében. Itkonen hangsúlyozta: kapcsolatban állnak az ukrán hatóságokkal a javítás ütemezéséről, de „nagyon fontos, hogy ezt ne értelmezzék úgy, hogy bármilyen nyomást gyakorolnánk Ukrajnára”.
Brüsszel szerint Magyarország és Szlovákia jelenleg elegendő olajtartalékkal rendelkezik, így az ellátásbiztonság nincs azonnali veszélyben. Ugyanakkor a Bizottság aggodalmát fejezte ki Ukrajna energiarendszerének helyzete miatt, amely a folyamatos orosz támadások következtében súlyos károkat szenvedett. Az országban rendszeres áramkimaradások és fűtéskiesések tapasztalhatók a tél közepén.
Magyarország és Szlovákia jelezte: amennyiben nem történik előrelépés a vezeték helyreállításában, intézkedéseiket akár az áram- és gázszállításra is kiterjeszthetik.
Közben Kijev többször felszólította a két országot, hogy hagyjanak fel az orosz energiahordozók vásárlásával. Budapest és Pozsony azonban az alternatív ellátási útvonalak magas költségeire hivatkozva ellenállt, sőt a háború kitörése óta növelte is függését az orosz olajtól.
Az Európai Unió 2026 januárjában fogadta el azt a jogszabályt, amely 2027-ig minden tagállam számára előírja az orosz fosszilis energiahordozókról való fokozatos leválást. Magyarország és Szlovákia jogi kifogást nyújtott be a rendelet ellen.
A következő napokban eldőlhet, hogy sikerül-e technikai és politikai megoldást találni a vitára, vagy tovább éleződik az energetikai feszültség az EU keleti tagállamai és Ukrajna között.
Forrás: euronews.com