Teljes tilalom jöhet az orosz acélra, éles vita bontakozik ki az EU-ban

Négy évvel az ukrajnai invázió után az Európai Unió még mindig évente közel hárommillió tonna orosz acélt importál, mintegy 1,7 milliárd euró értékben. Bár a késztermékek behozatalát már korábban betiltották, a félkész acél kivételt kapott, miután több ország – köztük Belgium, Olaszország, Csehország és Dánia – mentességet harcolt ki iparának védelmében.

A teljes tiltásért kampányol több európai parlamenti képviselő is, akik szerint az orosz acélipar a háborús gépezet egyik alappillére. Álláspontjuk szerint nincs indok arra, hogy az EU továbbra is finanszírozza az orosz költségvetést, miközben Ukrajna ellen folyik a háború.

A tagállamokat képviselő Tanács ugyanakkor azzal érvel, hogy bizonyos félkész acéltermékeket jelenleg nem lehet elegendő mennyiségben az EU-n belül előállítani, pedig azok kulcsfontosságúak nagy infrastrukturális beruházásokhoz. A 2028-ig szóló átmeneti időszak éppen ezt a függőséget hivatott kezelni.

Eljárási trükk és politikai játszma

A vita nemcsak gazdasági, hanem intézményi szinten is kiéleződött. A teljes tiltás támogatói a kérdést nem klasszikus szankciós csomagként kezelik, hanem egy, az európai acélpiac védelmét célzó kereskedelmi javaslatba illesztették be. Ez azért lényeges, mert míg a szankciókhoz egyhangúság kell, a kereskedelmi szabályokhoz elegendő a minősített többség – így megkerülhető lehet egy esetleges vétó.

A tárgyalások érzékeny időszakban kezdődnek: az EU-nak hamarosan döntenie kell arról is, miként védi meg piacát a globális túltermeléstől, amelyet az amerikai vámintézkedések tovább súlyosbíthatnak. Bár hivatalosan a két ügy külön célt szolgál, a gyakorlatban összefonódnak.

A kérdés tehát nem csupán az, hogy leáll-e az orosz acélimport, hanem az is, képes-e az EU összehangolni iparpolitikáját és geopolitikai céljait egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági érdekek és a háborús felelősségvállalás ütközik egymással.