Soha nem látott méretű korallkifehéredés sújtja a bolygót

A korallzátonyok nemcsak látványos tengeri élőhelyek: halászatokat tartanak fenn, idegenforgalmat generálnak, védik a partvidéket a viharoktól, sőt az új gyógyszerek kutatásához is hozzájárulnak. E szolgáltatások összértéke évente közel 9,8 billió dollár.

Egy nemzetközi kutatócsoport – a Smithsonian Tropical Research Institute, a James Cook University és az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration szakembereinek vezetésével – először mérte fel globálisan a korallkifehéredés mértékét. Az eredményeket a Nature Communications közölte.

A kutatók szerint a 2014–2017 közötti úgynevezett harmadik globális korallkifehéredési esemény során több mint 15 000 zátonyfelmérés adatait elemezték, műholdas tengeri hőmérsékleti mérésekkel és víz alatti megfigyelésekkel együtt. A vizsgálatot a NOAA Coral Reef Watch rendszere segítette.

A korallok egy apró állat és a benne élő mikroszkopikus algák szoros együttélésének köszönhetően maradnak életben. Ha a tengervíz túl meleggé válik, ez a kapcsolat felbomlik: a korall kilöki az algákat, kifehéredik, legyengül, és ha a hőstressz tartós, tömeges pusztulás következhet be.

A felmérés szerint a zátonyok 80 százaléka szenvedett el közepes vagy annál erősebb kifehéredést, 35 százalékuknál pedig számottevő korallpusztulás történt. A modellezések alapján világszerte a zátonyok több mint fele érintett volt, 15 százalékukon jelentős mértékű volt az élő korallok elvesztése.

„Ez minden idők legnagyobb földrajzi kiterjedésű kifehéredési elemzése”

– mondta Sean Connolly.

A kutatás egyik vezető szerzője, C. Mark Eakin szerint a hőterhelés olyan szélsőséges volt, hogy új riasztási szinteket kellett bevezetni. Eakin egyben a Netflix dokumentumfilmje, a Chasing Coral tudományos tanácsadója is.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy sok helyszínen ugyanazokat a zátonyokat két vagy több egymást követő hőhullám érte. Ez különösen súlyos következményekkel járt az ausztrál Great Barrier Reef térségében – mondta Scott Heron.

Az elmúlt harminc évben a Föld koralljainak mintegy fele eltűnt. A mérések alapján a bolygó jelenleg már a negyedik globális korallkifehéredési eseményt éli, amely 2023 elején kezdődött. A tudósok szerint ez minden eddiginél súlyosabb lehet.

„A természetes rendszerek állapotát gyakran adottnak vesszük, pedig a helyi és globális gazdaságok erősen függenek tőlük”

– hangsúlyozta Joshua Tewksbury. Szerinte létfontosságú a globális megfigyelés és a műholdas, valamint helyszíni mérések összekapcsolása, hogy pontos képet kapjunk a zátonyokat érő károkról.