A mesterséges intelligencia olyat talált, amiről a fizikusok azt hitték: lehetetlen

Az OpenAI fejlesztésében készült GPT-5.2 mesterséges intelligencia áttörést ért el az elméleti fizikában: kimutatta, hogy egyes gluon–gluon kölcsönhatások – amelyeket a tankönyvek eddig kizártak – speciális körülmények között mégis megvalósulhatnak.

A kutatás egy friss előtanulmányban jelent meg, amely azt vizsgálja, mikor lehet nem nulla az úgynevezett „egyfokú negatív helicítású” gluonfolyamatok amplitúdója. A szerzők egy eddig figyelmen kívül hagyott, úgynevezett „fél-kollináris” tartományt azonosítottak, ahol a részecskék impulzusai különleges módon rendeződnek, és ez új fizikai megoldásokat tesz lehetővé.

A tanulmányt több világszínvonalú intézmény kutatói jegyzik, köztük a Harvard University, a University of Cambridge, a Vanderbilt University és az Institute for Advanced Study munkatársai.

A GPT-5.2 úgy segítette a munkát, hogy a kutatók által kisebb esetszámokra már levezetett, rendkívül bonyolult kifejezéseket drámaian leegyszerűsítette, majd felismerte azt a mintázatot, amelyből minden esetre érvényes általános képlet származtatható. A modell ezt követően mintegy tizenkét órán keresztül dolgozott egy formális bizonyításon, amelyet a kutatók később hagyományos módszerekkel is ellenőriztek.

„Izgalmas eredmény, amely megmutatja, mennyire erős lehet a modern mesterséges intelligencia a fizikai képletekben rejlő minták felismerésében”

– értékelte a munkát Nima Arkani-Hamed, az Institute for Advanced Study professzora.

Nathaniel Craig, a University of California, Santa Barbara professzora szerint a kutatás már most folyóirat-szintű tudományos eredménynek számít, és bepillantást enged az MI-vel támogatott tudomány jövőjébe.

A kutatócsoport közlése szerint a módszert a GPT-5.2 segítségével már a gravitáció közvetítő részecskéire, a gravitonokra is kiterjesztették, és további általánosításokon dolgoznak.