Újra a startvonalnál az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások

Az Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság pénteken Ománban folytatott közvetett megbeszéléseket a teheráni nukleáris programról. A tárgyalások alapján azonban úgy tűnik, a felek lényegében visszatértek a kiindulóponthoz abban, miként közelítsék meg az egyeztetések tartalmát és kereteit.

Donald Trump amerikai elnök „nagyon jónak” nevezte a találkozót, és jelezte, hogy a jövő hét elején újabb fordulóra kerülhet sor. Az amerikai delegációt Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Jared Kushner, az elnök veje képviselte.

A diplomáciai háttérben közben izraeli–amerikai egyeztetés is készül: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán Washingtonban találkozik Trumppal, hogy áttekintsék az Iránnal folytatott tárgyalások állását.

Netanjahu feltételeket szabna a tárgyalásoknak

Az izraeli kormányfő hivatala szerint Netanjahu úgy véli, minden jövőbeni megállapodásnak ki kell terjednie Irán ballisztikus rakétaprogramjának korlátozására, valamint arra is, hogy Teherán vessen véget a térség fegyveres csoportjainak nyújtott támogatásnak.

A feszültséget tovább növeli, hogy Trump az elmúlt időszakban többször is katonai fellépéssel fenyegette meg Iránt egy esetleges megállapodás kikényszerítése érdekében, miközben amerikai hadihajókat – köztük a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vezényeltek a térségbe.

Az ománi tárgyalásokat követően Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hangsúlyozta: Irán rakétaprogramja „soha nem képezheti tárgyalás alapját”. Szerinte „nagyon mély a bizalmatlanság” a felek között, különösen a korábbi egyeztetések idején történtek után, amikor az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket bombázott a tavalyi izraeli–iráni konfliktus során.

Aragcsi ugyanakkor a mostani fordulót „jó kezdetnek” nevezte, de hozzátette: hosszú út vezet még a bizalom újjáépítéséhez. Figyelmeztetett arra is, hogy Irán amerikai támaszpontokat venne célba a térségben, ha az Egyesült Államok iráni területet támadna. Az iráni külügyminiszter bírálta azt az általa „uralmi doktrínának” nevezett megközelítést is, amely szerinte lehetővé teszi Izrael katonai arzenáljának bővítését, miközben más államokat leszerelésre kényszerítenek.